Halász Béla és Feszty Zsolt aktivisták (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A magyar nyelv napján civil aktivisták feliratozták Komáromban a frissen nyílt Lidl-üzletlánc egyik reklámtábláját. Ezzel a felirattal kívánnak tiltakozni a magyar nyelv mellőzése ellen, és szeretnék felhívni a magyar képviselettel rendelkező önkormányzatok figyelmét, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar nyelv ne megtűrt, de elfogadott legyen a magyarok lakta területeken.

Múlt heti írásunkban foglalkoztunk vele, hogy Komárom polgármestere levélben fordult az élelmiszer-kereskedelmi hálózat képviselőihez, amelyben azt kéri, a Komáromban található mindkét üzletükben tiszteljék meg a magyar nemzetiségű vásárlókat a kétnyelvű, szlovák és magyar feliratokkal. A ma még nagy többségben magyarok által lakott Komáromban a kétnyelvű feliratok használatára – Stubendek László levele szerint – Szlovákia törvényei nemcsak lehetőséget adnak, de egyenesen megkövetelik.

Az üzletlánc második boltja ma reggel nyílt, a polgármester közreműködésével, aki közösségi oldalán meg is osztotta reggeli élményét: „A kora reggeli órákban átadtuk a Lidl második komáromi áruházát. A német vállalat 1490 négyzetméteren kialakított új kereskedelmi egysége 29 új munkahellyel gazdagította városunkat. A cég amellett, hogy támogatja az Eötvös- és a Béke Utcai Alapiskolákat, szóbeli ígéretet tett a kétnyelvűség fokozatos bevezetésére.” Hozzátesszük, mindkét alapiskola magyar tannyelvű.

Stubendek László az új üzlet átadásán (Fotó: Stubendek László facebook oldala)

Akár pozitív kicsengése is lehetne a történetnek, ha elhinnénk, hogy az áruházlánc tényleg törekedni fog a kétnyelvűsítésre. Ám ez idáig a legapróbb jelét sem mutatta, hogy hajlandó lenne kétnyelvűen tájékoztatni vásárlóit. A komáromi polgármester által írt levélhez hasonló már korábban is íródott, amelyben szintén a kétnyelvűséget kérték számon az üzletlánctól, egy, többségében magyarok lakta szlovákiai településen. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszlevelükben a Lidl képviselői, illetve sajtósai megelégszenek azonban azzal, hogy a vegyesen lakott területeken alkalmaznak egy-egy olyan munkaerőt, aki bírja a kisebbség nyelvét – természetesen hangsúlyozva, hogy számukra minden egyes vásárló fontos.

Lehet is fontos, hiszen ha belegondolunk, hogy mondjuk egy-két hónapig a magyar anyanyelvű vásárlók bojkottálnák ebben az üzletláncban a vásárlást – egy magyar többségű városban – feltehetőleg rosszul érintené az üzletláncot. De félre a hiú ábrándokkal, hiszen ez az az áruház, amely megengedheti magának, hogy rendszeresen, egész oldalon hirdessen az egyetlen, szlovákiai magyar nyelvű napilapban – kizárólag államnyelven. Persze, ki nem ismeri fel a banánt képről? Kinek hiányzik a magyar felirat? Egyre inkább senkinek…

Ma van a magyar nyelv napja. 1844-ben V. Ferdinánd magyar király uralkodása alatt ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt, majd 2011 –ben az országgyűlés nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át. A parlament határozata szerint a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban.

A figyelemfelkeltő akció kitervelői a délutáni csúcsforgalomban helyezték ki matricájukat, majd rövid nyilatkozatot tettek közzé a közösségi oldalon, amelyet most teljes egészében itt is elolvashatnak:

„A mindennapokban sok esetben nem is tudjuk, milyen jogaink vannak. Sokszor szlovákul szólalunk meg, vagy szlovák nyelvre váltunk a hivatalokban, az üzletekben, az utcán, idegenekkel találkozva, miközben magyar az anyanyelvünk és magyarlakta településen élünk.

Ha a gyerekeink már nem látnak magyar feliratokat és nem hallják a magyar szót, ha nem tapasztalják meg, hogy szüleik számára természetes dolog nemcsak otthon, hanem másutt is magyarul beszélni, anyanyelvük a szemükben értéktelenné válik. Azt hiszik majd, hogy anyanyelvük másodrangú nyelv, amelyen nyilvánosan nem illik megszólalni.

Vajon hatásos lesz a mai tiltakozó akció? (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Az anyanyelv használatához való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amit elismer számos nemzetközi szerződés és a demokratikus jogállamok alkotmánya. A Szlovák Köztársaság alkotmánya is.

Ma, 2017 november 13-án a Magyar Nyelv napját ünnepeljük, és az élet úgy hozta, hogy ma nyitotta meg új “szuper-hiper” üzletét Révkomáromban a LIDL multicég. Bár Révkomárom lakosságának több mint 60 százaléka magyar  nemzetiségű, a LIDL még alapszinten se tisztelte meg a magyar ajkú lakosokat azzal, hogy magyar feliratokat is kihelyezzen a szlovák mellé.

Mi ezzel a felirattal tiltakozunk a magyar nyelv mellőzése ellen, továbbá felhívjuk a magyar vezetéssel rendelkező önkormányzatok figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő, hozzuk vissza a magyar nyelvet arra a helyre, ami megilleti. Ne csak szavak, de végre tettek erejével is.”A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem.” (Juhász Ferenc)”