Mészáros Magdolna Bárdos Gyulával a díjátadón (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Január 21-én Galántán tartották meg a magyar kultúra napja alkalmából rendezett országos emlékünnepséget. A Csemadok Országos Elnöksége megbízásából a szervező a Csemadok Galántai Területi Választmánya volt. Ezen a rendezvényen adták át a Csemadok által alapított kitüntetéseket is.

A magyar kultúra napja Kölcsey Ferenc Himnuszával vette kezdetét, amelyet Dráfi Mátyás színművész előadásában hallhatott a közönség. Ezután Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondott beszédet.

Bárdos Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ezen a napon adják át a Csemadok által alapított díjakat, és idén a Fábry Zoltán-díjat is most adta át a szervezet. Bárdos Gyula köszönetet mondott a tevékeny tagoknak azért a nagyszerű munkáért, amelynek köszönhetően 2017. szeptember 5-én a Csemadok nevében átvehette a Kárpát-medencéért nívódíjat.

„Szövetségünk életében az idei esztendő már a megalakulás közelgő hetvenedik évfordulója méltó megünneplése előkészületeinek a jegyében zajlik. Mondhatjuk akár úgy is, hogy ez már a ráhangolódás a jubileumi, 2019-es évre. Olyan megemlékezést szeretnénk előkészíteni, amely a visszatekintés mellett a jövő feladataira is fókuszál, és új lendületet ad a közösségi és kultúraszervezési tevékenységhez.”

Kultúránk nélkül kiszáradt fa lennénk

Bárdos Gyula szólt az anyanyelvi oktatás fontosságáról is, valamint arról, hogy szerencsés lenne olyan településvezetőket választani novemberben, akik számára fontos a magyar kultúra és közösség.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az elnöki köszöntő után Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete mondott beszédet. Kiemelte: a magyar a közép-európai, tágabb értelemben az egész európai kultúra elválaszthatatlan része. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kultúránk ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk és leszünk, mint a gyökerek nélküli elszáradt fa. Érdemes erre gondolnunk ma is, amikor a Himnusz megszületésére emlékezünk. Arra a napra, amikor 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz írását” – mondta a nagykövet.

Pető Tibor kiemelte, a díj nemcsak elismerés, hanem kötelezettséget is ró a kitüntetettre, hiszen további munkára ösztönöz.

Színjátszással, tánccal a magyarságért

Az ünnepi köszöntők után átadták a Csemadok Életmű Díjakat.

Az abaújszinai Csurilla Erzsébet méltatásában elhangzott: neki köszönhetően százak tanulták meg szeretni és művelni a magyar népi hagyományokat. Alapítója a Rozmaring Néptáncegyüttesnek és a Rozmaringsarj Gyermeknéptánccsoportnak, valamint a Szepsiben működő Csereháti Művészeti Egyesületnek, amely több mint harminc művészeti csoportot működtet a régióban. Csurilla Erzsébet jelentősen hozzájárult a község és a régió, a Bódva-völgyében, a Kanyapta mentén és a Hernád partján működő magyar nemzeti közösségek kulturális, szellemi gyarapodásához és megmaradásához.

A losonci Hahn Józsefné Duray Éva 1962-től nyugdíjazásáig a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban tanított, irodalmi színpadot, népdal- és tánccsoportot vezetett, hangzott el a méltatásban. Bekapcsolódott a Csemadok tevékenységébe, a színjátszó és néptánccsoport és a Néprajzi Szakbizottság munkájába is. 1983-tól a Csemadok Losonci Alapszervezetében dolgozik. Közreműködött a losonci Magyar Kulturális Központ létrehozásában.
Az első két kitüntetés átadása után csallóközi népdalcsokrot hallhatott a közönség Ág Tibor gyűjtéséből a Békei Búzavirág Női Népdalkör előadásában, Kovács Zsuzsanna vezetésével.

A díjazottak a gyerekeket is a magyar kultúrára tanítják

A népdalcsokor után Mészáros Magdolnának és Sebők Valériának is átadták a Csemadok Életmű Díjat.

Mészáros Magdolna pedagógus, karvezető, népművelő. Pályáját Felsőszeliben kezdte és ott dolgozik a mai napig. 1981-ben elvégezte a karvezetői tanfolyamot, és a Csemadok mellett felújította a vegyes kart, mely időközben felvette a Rozmaring nevet. Számos versenyen értek el kitűnő minősítéseket. 2009 óta a Rozmaringok Országos Találkozójának aktív résztvevői. 2013-ban a legnagyobb esemény a Rozmaringok III. Országos Találkozójának megszervezése volt Felsőszeliben. Az iskola Csalogány gyermekkarának is ő a vezetője.

A Békei és Sárosfai Cimbora Férfi Népdalkör (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Sebőkné Balogh Valéria középiskolás korától a Csemadok tagja. A Csemadok Zsípi Alapszervezetének elnöke, a Rimaszécsi Alapiskola Sajócska Gyermekszínjátszó-csoportjával a Duna Menti Tavaszra is eljutott. A Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja, három választási időszakban az elnöke volt. A Tompa Mihály Országos Verseny döntőjének szervezésébe a 2. évfolyamtól bekapcsolódott. A Ferenczy István Országos Képzőművészeti és Irodalmi Verseny megálmodója, a Rimaszombati Irodalmi Kávéház ötletgazdája. Személyiségével, munkásságával valódi értéket jelent a gömöri közösség számára.

A két díj átadása után a felsőszeli Paradigma verséneklő zenekar előadásában a Mi Erdélyünk, és Juhász Gyula Szavak című művét hallhatta a közönség, a zenekar vezetője Molnár Rita.

A magyar iskola mellett kiállt pedagógusokat díjaztak

A megzenésített versek elhangzása után a rozsnyói Tóth Sándor és a féli Varsányi Borbála is átvették a Csemadok Életmű Díjat.

Tóth Sándor pedagógusi pályafutása Szepsiben indult, ahol a Csemadok munkájába is bekapcsolódott: szervezője volt a Szepsi Csombor Márton Napoknak, a Kazinczy és Fábry Zoltán Napoknak. 1988-ban a rozsnyói iskola igazgatója lett. Bekerült a Rozsnyói Területi Választmányba. A Palóc Mesemondó Verseny elindítása és a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepség megszervezése is része volt életének. Támogatta a Petőfi-emléktábla, a krasznahorkai Milleniumi emlékmű, a rozsnyói Kossuth-szobor köztéren történő elhelyezését, a rozsnyói Magyar Ház avatását. 1997-ben a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának megalapításában is részt vett.

Varsányi Borbála 1954-től a féli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa, ahol 35 évig dolgozott. Nagy sikerű gyermek-néptáncegyüttest szervezett. Aktívan bekapcsolódott a község kulturális életét szervező Csemadok munkájába. 1976-ban a tagság az alapszervezet elnökévé választotta. Ezt a funkciót 2002-ig töltötte be. Ez idő alatt számtalan kulturális rendezvényt szervezett. Kiemelkedett a sorból a „Mindentudás iskolája” előadássorozat, melynek keretében a magyarságot érintő történelmi, vallási és kulturális összefüggésekről beszéltek a meghívottak.

A díjak átadása után a nemeskosúti Berkenye Táncegyüttes Botó Péter vezetésével bonchidai és Vág-Garam közi táncokat adott elő, a zenét a Varsányi Zenekar szolgáltatta Varsányi Ildikó vezetésével.

Csemadok Közművelődési Díj

A népdal- és néptánccsokor után átadták a Csemadok Közművelődési Díjakat is.

A pozsonyeperjesi Ágh Erzsébet 1987-től tagja a helyi Csemadoknak, ekkor kezdte népművelői munkáját is. Már alapiskolásként tagja volt a bábcsoportnak, majd 1989-ben megalapította az Ugri-Bugri Bábcsoportot, amely azóta is működik és számos versenyen ért el kiváló minősítést. 1989-ben a régebben jól működő énekkart is újjáalakította.

A százdi Borka László még gyermekkorában sajátította el a citerázás alapjait. Az 1972-től működő citerazenekarban az idősebbektől megtanulta a citerázást, elsajátította a környék népdalait is. Borka László a magyar népzene tudatos továbbéltetője, ezért is tartja fontosnak, hogy minél többen megtanulják a népdalokat és a citerázást.

Ágh Erzsébet, Borka László, Csank Tímea, Gál Erzsébet, Kusy Károly és Renczés Dóra (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Csank Tímea 1996-tól Détéren nevelőnő, ettől kezdve bekapcsolódott a falu kulturális életébe is, 2006-tól vezeti a helyi Csemadokot. 2012-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának és a Tompa Mihály Országos Verseny szervezőbizottságának a tagja. Jelenleg a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola pedagógusa. Hobbija a kerámiakészítés és az éneklés, a kultúra élete szerves része.

Gál Erzsébet Nyitrageszte volt polgármestere, a Csemadok Gesztei Alapszervezetének elnöke, a Nyitrai Területi Választmány tagja, számos rendezvény szervezője. A Csemadok mellett működő Téliződ hagyományőrző női éneklőcsoport vezetőjeként népszerűsíti a zoboralji hagyományokat, és adja tovább az ifjabb generációnak. A Csemadok mellett nemrégiben létrehozott Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely alapító tagjaként a népi motívumok felkutatásán is dolgozik. A népviseleteken lévő hagyományos mintákat őrzik így meg az utókor számára.

Az udvardi Kusy Károly évtizedek óta lelkesen fogja össze a település magyar közösségét. Neki köszönhetően szervezhette meg az Érsekújvári Területi Választmány az első történelmi konferenciát a kitelepítések ötvenedik évfordulójára emlékezve, és itt állítottak fel elsőként kitelepítési emlékművet. Lehetőséget adott a magyar iskolásoknak, hogy tehetségüket kibontakoztassák, gyakran léptek fel a tanulók a helyi rendezvényeken. Tizenöt évig vezette a Csemadok alapszervezetét, amely az egyik legnagyobbá vált. Jelenleg a férfi dalárda vezetője.

Renczés Nóra Deákin él, már középiskolásként iskolaújságot szerkesztett. 1996-től a Deáki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tanít. Pedagógusként azon dolgozik, hogy a tanulók tehetségét kibontakoztassa. Bekapcsolódik a Csemadok által szervezett versenyekbe. Diákjai emellett kutatják a népi hagyományokat is. Részt vesznek a Palóc Társaság által meghirdetett pályázatokon is, ahol 2017-ben elnyerték a Magyar Kultúra Díját, a Kincskeresők vetélkedőnek is állandó résztvevői. Renczés Nóra tanítványai a község kulturális rendezvényeinek is aktív szereplői, fellépői.

A közművelődési díjak átadása után a Gesztei Téliződ Női Éneklőcsoport gesztei népdalokat adott elő, a csoport vezetője Gál Erzsébet.

Gyurcsó István és Fábry Zoltán tisztelete

Az idei évben is átadták a Gyurcsó István-díjat. Az elismerést Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója kapta meg.

Huszár Lászlót Bárdos Gábor, Somorja polgármestere, a díjazott volt kollégája méltatta. Kiemelte: Huszár László kezdeményezője volt a Csemadok Művelődési Intézete (amely ma Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet néven működik) megalapításának, majd annak igazgatójaként tevékenykedett. Az intézet adattára hiánypótló, jelentős mennyiségű szakmai anyagot gyűjtöttek össze a felvidéki magyarságról. A felvidéki értéktár mozgalom meghatározó személyisége. A Gyurcsó István Alapítvány kezdeményezője, elindítója a Gyurcsó István Alapítvány könyvek sorozatának, valamint a díj létrehozásában is tevékenykedett.

A kitüntetés átadása után a békei és sárosfai Cimbora Férfi Népdalkör Magyarics Zoltán vezetésével pásztordalokat adott elő.

A Csemadok, mint Fábry Zoltán hagyatékának gondozója, ezen a rendezvényen adta át a Fábry Zoltán-díjat is, melyet ezúttal a vajdasági Dudás Károly kapott meg.

Csak hősiességgel, hűséggel tudunk megmaradni

Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének volt elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. A Közösség a Csemadok testvérszervezete. Dudás Károlyt, aki 1970-ben újságíróként kezdte pályáját, Bárdos Gyula méltatta „Szerinte mindez azért történt, hogy újságíróként, íróként bebarangolhassa a Kárpát-medencét és mint írja: ellátogathasson a Kassához közeli Stószra, mert ott található Fábry Zoltán szülőháza, ahol a szlovákiai magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotója könyvek ezreivel körülbástyázva egészen haláláig, 1970-ig élt, zárt remetei magányban” – emelte ki a Csemadok elnöke. A méltatásban feltette a kérdést: vállalja-e, hogy a Csemadok tiszteletbeli tagjává váljon. Dudás Károly a kitüntetés átvétele után megköszönte a díjat és a tiszteletbeli tagságot tisztelettel elfogadta. „Láttam ezeket a csodálatos életpályákat, tele vannak hősiességgel. Kisebbségi sorsban csak ezzel a hősiességgel, csak ezzel a hűséggel tudunk megmaradni. Nagy tisztelettel és meghatódottsággal fogadom el a Csemadok tiszteletbeli tagságát, hiszen ezzel a legjobb társaságba kerülök” – mondta el a kitüntetett.

„Lásd nemzeted, halld nyelvedet”

A rendezvényen a díjazottak nevében Sebők Valéria mondott köszönetet, Tompa Mihály szavait idézve: „Ez ünneplés öröm-tüzénél: Lásd nemzeted, halld nyelvedet!!” Sebők Valéria elmondta, öröm a díjazottak számára, hogy a magyar kultúra napján vehetik át a szívüknek oly kedves elismerést, köszönetet mondott az alapítóknak, a jelölőknek, és az odaítélőknek. Köszönetet mondott a családtagoknak és a közösségeknek is, mert kell egy csapat, akikért dolgoznak. Úgy érzi, nem tettek semmi különöset, csak végezték a dolgukat – mondta a díjazottak nevében Sebők Valéria, aki szintén szólt az anyanyelvű oktatás és kultúra fontosságáról.

A magyar kultúra napjának rendezvénye a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadásával zárult. Elhangzott Liszt Ferenc szerzeménye, a Magyar ünnepi dal, Szokolay Sándor Ima rontás ellen és Kodály Zoltán-Balassi Bálint Szép könyörgés című műve. Vezényelt Józsa Mónika, zongorán kísért Ternóczky István.

A rendezvény Erkel Ferenc Himnuszával ért véget, melyet a közönség együtt énekelt a kórussal.

Neszméri Tünde felvételei az eseményről.