Az MTI-nek nyilatkozva a református egyház képviselői kimondták: Nem szabad hagyni, hogy a határon túli magyarok elszigetelődjenek a magyarországiaktól – – erről a kettős állampolgárságról szóló népszavazás harmadik évfordulóján beszélt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szerdán Budapesten, az egyház zsinati tanácsának ülésén.
Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy három éve az MRE nem értett egyet a népszavazás kérdésfelvetésével; a referendum eredménye viszont a magyarságra nézve szerinte káros következményekkel járt, mert nem adott elegendő lehetőséget a külföldi magyarok számára az anyaországban való érvényesülésre.
Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott keddi egyházi vezetői találkozón nem esett szó erről az eseményről, ami a határon túli magyarok sorsát hosszú távon meghatározza a Magyarországgal tartott kapcsolat terén.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a népszavazás eredményének ismeretében, a helyzetet elemezve, a református egyház megtett és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a népszavazás káros következményeit enyhítse, ez ügyben a parlamenti erőkkel is tárgyalnak.
Bölcskei Gusztáv örömének adott hangot, amikor arról beszélt, hogy két református lelkipásztor, Sógor Csaba és Tőkés László is bejutott az Európai Unió parlamentjébe, egyúttal áldást kért munkájukra.
A magyarországi társadalmi változások közül kiemelte az egészségbiztosítási és nyugdíjreformot, valamint – ahogy fogalmazott – a kistelepülések ellehetetlenülését. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a zsinati tanács levélben fordul az egyházközségekhez, amelyben arra kéri őket, szólítsák fel parlamenti képviselőiket, hogy a választóik akaratát teljesítsék, és ne azt, amit a pártfegyelem kíván tőlük.
A zsinat lelkészi elnöke utalt arra, hogy kedden zajlott a Nyilas Misi karácsonya elnevezésű ünnepük, amelynek során a rászorulók ajándékokat kaptak.
Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat vezetője az MTI érdeklődésére a zsinati tanácsi ülés szünetében elmondta, hogy immár harmadszor rendezik meg advent első hetében ezt a programot, amelynek keretében a megajándékozottak találkozhattak az adományozókkal.
Ennek során műsorral, illetve tanúságtételekkel készültek a rászorultak, így az őrbottyáni fogyatékkal élők intézménye, a miskolci anyaotthon gyermekei és a ráckeresztúri drogrehabilitációs központ két fiatalja. Utóbbiak elmondták, hogyan lettek hajléktalanok a drogfogyasztás miatt, illetve egyikük megemlítette, hogy gyógyulása után őt is bevonták a kábítószerfüggők kezelésébe.
Czibere Károly közlése szerint gyermekcsoportok is csatlakoztak a szegények megsegítéséhez, akik húsvétig tartó gyűjtőakciót szerveznek.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége
2004. december 6-i nyilatkozatában arról szólt, hogy egyházuk kezdettől fogva arra törekedett, ne pártpolitikai érdekek mentén kezeljék a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyét, és határozottan kifejezte a határon túli nemzettestekkel fennálló közösségét.
A dokumentum szerint a népszavazás kérdésfeltevésének megannyi rossz körülménye ellenére a Magyarországi Református Egyház lelkiismereti és erkölcsi kötelességének érezte, és érzi, hogy az egész magyar nemzet sorsát érintő ügyben állást foglaljon, cselekedjen, és pozitív döntésre szólítson fel.
Ahogy azt Generális Konventük elnökségei is nyilatkozták, a kettős állampolgárság illetve a határon túli magyarság helyzete rendezésének tartalmi kérdéseit nem a december 5-i népszavazásnak volt feladata megoldani. Ezeknek konszenzuson és egymás véleményének meghallgatásán alapulva kell kikristályosodnia a parlament munkája során. A referendumban megfogalmazott kérdés nem a határon túliak magyarságáról szólt, ahogy arról sem, hogy ki hazafi és ki nem az anyaországban, sokkal inkább a velük vállalt szolidaritás és közösség volt a szavazás tétje – állt a nyilatkozatban.
