32
Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el „A szélsőségesség fokozódása elleni küzdelemről Európában” címmel. A képviselők elítélik a rasszista támadásokat, és azt, hogy egyes pártok koalíció kötésével legitimálnak szélsőségeseket. Az EP szerint nincs kivétel: minden tagállam szembesül az extrém szervezetek jelentette problémával.
Az Európai Parlament hat frakciója (néppártiak, szocialisták, liberálisok, Nemzetek Európája, zöldek, kommunisták) közös állásfoglalás-tervezetét fogadta el az EP csütörtökön az európai szélsőségek elleni harcról. (Az egyik néppárti előterjesztő Járóka Lívia, az egyik liberális pedig Mohácsi Viktória volt.) A képviselők 527 igen, 15 nem és 39 tartózkodó voksot adtak le a végszavazásnál.
Erősödő szélsőségek
Az EP „komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Európában megerősödtek az olyan szélsőséges mozgalmak, félkatonai csoportok és pártok, amelyek közül néhány kormányzati hatáskörökkel is rendelkezik” – kezdődik az elfogadott állásfoglalás. Ezek a szervezetek a szöveg szerint „ideológiájukat, politikai érvelésüket, gyakorlatukat és magatartásukat az intoleranciára, a megkülönböztetésre – ideértve a rasszizmust is -, a vallási gyűlölködés keltésére, a kirekesztésre, az idegengyűlöletre, az antiszemitizmusra, a cigányellenességre, a homofóbiára és nőgyűlöletre valamint az ultranacionalizmusra alapozzák”.
Koalícióban
A parlament „helytelennek tartja, hogy néhány élvonalbeli párt helyénvalónak látta, hogy koalíciós megállapodások kötése révén hitelességet és elfogadást nyújtanak szélsőséges pártoknak, és ezáltal feláldozzák morális integritásukat a rövid távú politikai előnyszerzés és az opportunizmus oltárán”.
A képviselők sürgetik „valamennyi demokratikus politikai erőt – ideológiájuktól függetlenül –, hogy kerüljék a nyíltan vagy burkoltan rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szélsőséges pártok mindennemű támogatását, és ennélfogva ne lépjenek semmiféle szövetségre választott képviselőikkel”.
„A közszereplőknek tartózkodniuk kell az olyan kijelentésektől, amelyek más embercsoportok faji, etnikai, vallási hovatartozásuk, fogyatékosságuk és szexuális beállítottságuk alapján történő megbélyegzésére ösztönöznek vagy hívnak fel” – véli az EP.
Minden országban
A szöveg szerint „újfasiszta, félkatonai és egyéb szélsőségesek erőszakos támadásokat intéznek sebezhető csoportok – bevándorlók, romák, homoszexuálisok, a fajgyűlölet ellen küzdő személyek és a hajléktalanok – rendkívül széles köre ellen”, és „súlyos aggodalomra adnak okot” a „nyilvános és könnyen hozzáférhető, gyűlöletkeltésre alkalmas weboldalak”.
A parlament „határozottan elítél minden rasszista és gyűlölettől vezérelt támadást, és felhívja a hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a felelősök megbüntetése érdekében”.
A képviselők úgy látják, hogy „egyetlen tagállam sem mentes attól a belső fenyegetéstől, amit a szélsőségesség jelent a demokráciára nézve”.
Az EP-ben?
Az állásfoglalás „előretekintve a 2009-es európai választásokra, figyelmeztet arra az eshetőségre, hogy szélsőséges pártok biztosíthatják képviseletüket az Európai Parlamentben, és felhívja a képviselőcsoportokat, tegyék meg a megfelelő lépéseket annak elkerülése érdekében, hogy egy demokratikus intézményt demokráciaellenes üzenetek finanszírozására és hangoztatására használhassanak fel”.
Rasszizmus elleni törvények
Az EP „sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a politikai és vallási erőszakra történő uszítás tiltását célzó hatályos jogszabályok teljes körű alkalmazását; felszólítja a tagállamokat a rasszizmus elleni törvények szigorú végrehajtásának és következetes betartatásának, tájékoztató és információs kampányok a sajtóban és az oktatási intézményekben történő ellenőrzésére”.
Iszlám fundamentalista toborzás
A megszavazott szöveg szerint az EP-t „komolyan megrémíti az Európai Unión belül folytatott iszlám fundamentalista toborzás és erőszakos, terrortámadásokkal járó propaganda-hadjárat, amely az európai értékekkel szembeni gyűlöleten és az antiszemitizmuson alapul”.
A parlament arra kéri „valamennyi tagállamot, hogy – bírósági ítéletet követően – legalább irányozzák elő az állami keretek megvonásának lehetőségét azoktól a politikai pártoktól, amelyek nem ítélik el az erőszakot és a terrorizmust, és amelyek nem fogadják el az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat, a demokráciát és a jogállamiságot”.
Kimaradt a történelmi revizionizmus
Érdekesség, hogy nem kevesebb, mint nyolc módosító indítványt nyújtott be a lengyel Bernard Wojciechowski, a Függetlenség/Demokrácia frakció tagja. A képviselő az elítélendő szélsőségek, magatartások mellé mindenhol beszúrta volna a „történelmi revizionizmus” fogalmát is. A parlament egytől egyig elvetette ezeket az indítványokat.
Mohácsi: az országok ítéljék el saját szélsőségeiket
A parlamenti vitában Mohácsi Viktória (liberális) szélsőségesnek tekintett szervezeteket sorolva azt mondta, minden tagállamban jelen vannak „a 20. századi bukott diktatúrák időről-időre előbúvó árnyai”. Szerinte „elfogadhatatlan, hogy szélsőséges pártoktól, szerveződésektől – mint a Jobbik vagy a Magyar Gárda – olyan nyilatkozatok látnak napvilágot, amelyekben a fogalmilag abszurd cigány bűnözést genetikai okokkal magyarázzák, amelyben a romák társadalmi integrációja helyett szegregációt, gettót követelnek”, miközben „fekete egyenruhába bújva masíroznak”.
„A magyar ombudsmanok, a köztársasági elnök és a magyar kormány hivatalosan elítélte a Magyar Gárda és a Jobbik szerveződéseket. Kérünk valamennyi felelős európai kormányt, hogy tegye meg ezt, ugyanezt saját szélsőségeseivel szemben” – mondta Mohácsi.
Tabajdi: közvetlen eszközökkel a gyűlöletkeltés ellen
Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte, „mindenkinek a saját országában kell föllépnie a megjelenő nacionalista és szélsőséges áramlatokkal kapcsolatosan. Mindenki először saját maga ítélje el a szélsőséges nacionalistákat, és saját országában határolódjon el”.
A képviselő szerint „közvetlen eszközökkel kell büntetni a gyűlöletkeltő beszédet”. Tabajdi úgy vélte, példát kell mutatni, és különösen „a demokratikus jobboldalnak van nagy felelőssége, hogy elhatárolódjon az Európában burjánzó szélsőjobboldali jelenségektől”.
Olajos: nyilatkozat a szélsőséges félkatonai csoportok ellen
Olajos Péter (néppárti) hivatkozott az általa Tabajdival, Szent-Iványi Istvánnal (liberális) valamint egy bolgár szocialista és egy spanyol zöldpárti képviselővel közösen jegyzett írásbelinyilatkozat-tervezetre, amely „az unió területén működő szélsőséges félkatonai csoportok működését ítéli el”.
A képviselő úgy tapasztalta, hogy „bár sokan éreznek morális és politikai kötelezettséget e szélsőséges eszmék térnyerésének megállítására, amint arra kerül a sor, hogy azt írásos nyilatkozatban vagy más formában konkrétan elítéljék, sokan megtorpannak”. Szerinte „amikor nevesíteni próbáljuk ezeket az eszméket, a lista soha nem teljes és sohasem pontos (…), ezért inkább a szélsőségesség, eszmék közös gyökerét kell megfogni”.
Olajos azt mondta, az EU alapjogi chartájában lefektetett eszmék és jogok mindegyikét tisztelni és védeni kell. A politikus a nyilatkozat támogatását kérte a képviselőktől.
EP Hírvivő
