A Bibliát olvasók kevesebbet vannak táppénzen, lelkiismeretesebben töltik munkaidejüket és jóval kevesebb bűntényt követnek el, így statisztikailag kimutathatóan nagyobb hasznot hajtanak az államnak, mint vallásukat nem gyakorló embertársaik – mondta Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott interjúban annak kapcsán, hogy jövőre a magyarországi történelmi keresztény egyházak a Biblia éve elnevezésű rendezvénysorozatnak adnak otthont. A Biblia olvasása egyúttal az önpusztítás elutasítását, a család iránti fokozott felelősségvállalást és a nagyobb közösségek, így a nemzet iránti elkötelezettséget is eredményezheti – folytatta az egyházi vezető, aki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének A magyar népesség életminősége az ezredfordulón című kiadványában szereplő megállapításokat ismertette.
Az evangélikus egyház nagy hangsúlyt helyez arra, hogy hívei napi kapcsolatban legyenek a Bibliával, egyúttal bízik abban, hogy a Biblia éve segíti terjeszteni a keresztény hit alapvető gondolatait azok számára is, akiknek a vallás eddig nem volt különösebben fontos. Az egyház vezetése azt is reméli, hogy a Biblia éve – amelynek szervezőgárdájában Fabiny Tamás evangélikus püspök képviseli az evangélikus egyházat – nem csak egy kiállítással, koncerttel egybekötött látványos akciósorozat lesz, hanem mélyebben megismerteti az evangéliumot az emberekkel – fogalmazott az elnök-püspök.
Az evangélikus egyház külön figyelmet fordít arra, hogy a gyülekezeti taggá válást jelentő konfirmációs ünnepségen az új tagok számára Bibliát nyújt át, ez nem csupán gesztus, hanem útmutatás arra nézve, hogy a hozzájuk tartozók nap mint nap olvassák a Szentírást – hangsúlyozta.
Az elnök-püspök kiemelte: a protestantizmus egyik legjelentősebb reformja az anyanyelven való prédikáció és a Biblia ezzel együtt járó lefordítása volt. Az anyanyelvi reformot Luther Márton, az evangélikus egyház alapítója indította el. Ennek méltó megünneplése érdekében a reformáció 1517-es meghirdetésének 500 éves évfordulóját már most elkezdték szervezni, melynek keretében teológiai szimpóziumokat, konferenciákat, kiállításokat terveznek, és az ezzel foglalkozó munkacsoportok is körvonalazódnak. Az ünnepségsorozat keretében a Luther-végrendelet részletesebb publikációját is tervbe vették – tette hozzá.
A reformáció kezdetére való nemzetközi emlékezést is segítik azok a kapcsolatok, amelyeket a németországi és az osztrák testvéregyházakkal építettek ki, a bajor-magyar evangélikus együttműködés például idén lett 15 éves, amit közösen ünnepeltek meg. Jó úton halad a szlovák-magyar evangélikus viszonyok rendezése is – említette meg.
A magyarországi evangélikus egyházkerületek is keresnek testvérkapcsolatokat, így a svéd, a finn és a norvég hasonló szintű egyházi igazgatási szervekkel már körvonalazódik a szorosabb összeköttetés. A nemzetközi kapcsolatok erősödését jelzi az is, hogy észt-finnugor-magyar lelkészkonferenciát szerveznek 2008 nyarára – jelentette be.
MTI, HírExtra
