A szlovák kormány szerdán jóváhagyta az új sajtótörvény tervezetét amely a parlamenti szentesítés után a jelenlegi, 1966 óta hatályos – időközben többször módosított – jogszabály helyébe lépne.
A sok éve szakmai és politikai vita tárgyát képező új jogszabály végleges tervezetével végső soron a Szlovák Újságírószövetség (SSN) is elégedett.
Csupán azt tartja aggasztónak, hogy a parlamenti vita eredményeként az új törvény olyan nem kívánatos módosítások után ölt végső formát, amelyek nem feltétlenül egyeznek a szakmai szempontokkal.
A törvénytervezet hosszas előkészítése során a legtöbb vita abból származott, vajon védelmet élvezhetnek-e, vagy pedig felfedendők-e a sajtó hírforrásai, felelős-e a hiteles forrásból átvett közlésekért, és kötelezhető-e arra a média, hogy a megjelent információk nyomán felmerülő helyreigazításokat automatikusan közölje. Ezt elsősorban Robert Fico kormánya szorgalmazta, amely gyakran elfogultsággal és azzal vádolja a médiát, hogy a kormány munkájáról megtévesztő információkat, vagy féligazságokat közöl, s nem ad teret az azokat helyreigazítani hivatott közléseknek.
A tervezet szerint mindenki jogot formálhat arra, hogy ha a médiában emberi méltóságát sértő, a magánéletébe beavatkozó, a jó hírét rontó információk jelennek meg, akkor az érintett – legyen az természetes vagy jogi személy – kérheti harminc napon belül az eredeti közlésnek megfelelő helyen és terjedelemben, az eredetivel azonos betűtípussal szedett helyreigazító szöveg közzétételét. A szövegnek a kérést követő három napon belül meg kell jelennie.
Ha a törvényt a parlament elfogadja, a lapkiadók és a hírügynökségek felelősségre vonhatók lesznek azért, ha háborút vagy durva emberi bánásmódot népszerűsítő információkat tesznek közzé. „Ide tartozik a más fajok, nemek, felekezetek, politikai meggyőződések elleni gyűlöletgerjesztés is” – fogalmaz a tervezetet ismertető szlovák állami hírügynökség, hozzátéve, hogy ebben az esetben a kulturális minisztérium 200 ezer koronáig terjedő bírságot róhat ki a kiadóra.
A közjogi intézmények kérésére a média az új törvény szerint térítésmentesen lesz köteles közzétenni a közjogi intézmények közérdekű – sürgetően fontos, válsághelyzetekben indokolt – közleményeit. Ha ezt megtagadja, akár 50 ezer koronára lesz bírságolható. Természetesen személy esetén, annak kérésére a közlések tartalmát és forrását a kiadó köteles elhallgatni, de a tíz évnél hosszabb szabadságvesztéssel sújtható súlyos bűncselekmények vagy korrupciós bűnesetek megelőzését szolgáló esetekben a törvény kivételt tesz.
A tervezet több rendelkezése és homályos megfogalmazásai a kormány számára kényelmetlen média „megfélemlítésének lehet az eszköze”; egyszersmind arra is alkalmas, hogy az ily módon kikényszerített öncezúrát megtagadó lapokat a gazdasági ellehetetlenítés eszközeivel likvidálják – nyilatkozta Tomáš Galbavý (SDKÚ-DS), a parlament ellenzéki képviselője. Szerinte ez a rendszerváltás utáni idők egyik legdemokratikusabb vívmányát, a polgár információhoz való jogát csorbíthatja, ronthatja a tájékoztatás minőségét. „Meggyőződésem, hogy a kormány ezzel a törvénnyel próbálja áthidalni a helyzetet, amelybe azzal sodorta bele magát, hogy a saját tehetetlensége miatt képtelen a nyilvánossággal a médián keresztül kommunikálni” – mondta a honatya a SITA hírügynökségnek.
Robert Fico kormányfő viszont tagadta, hogy kormánya állami ellenőrzés alá vonná a közszolgálati médiát, mint ahogy arról a kormányfő korábbi véleményével azonosuló államfő, Ivan Gašparovič beszélt a minap. Az elnök a kormányt bíráló média erejét ellensúlyozandó állami média létrehozását sürgette, amit a sajtó és elemzők a közszolgálatiság államosításaként értelmeznek. Gasparovic ugyanis kijelentette: a kormánynak és a parlamentnek azért lenne szüksége saját médiára, mert a jelenlegi újságírók úgy ellenzékiek, ahogy vannak, „soha semmiben nem képesek meglátni a jót, mindenben csakis a rosszat keresik”.
Fico a tervezet elfogadása után újságírók előtt ismét hazugsággal vádolta a médiát, s a kormánya sajtótájékoztatóján jelen lévő újságíróknak azt mondta: „Hiszen minket nem kell szeretni, és nem is akarjuk, hogy szeressenek, úgysem szeretnek, és ennek megfelelő szellemben is írnak. A gond az, hogy hazudnak, hogy hazugságokat, féligazságokat írnak” – idézték a kormányfő újságírók elleni nem első kirohanását szerdán este a szlovák hírportálok és híradók.
MTI
