1995-ben jelent meg Marácz László hollandiai professzor Magyar fordulat című könyve holland, majd angol nyelven. A könyv összefoglalja a magyar őstörténeti kutatásokat, nyelvészként bírálja a magyar nyelvészeket, amiért kitartanak a magyar nyelv finnugor eredete mellett, és kitér a 20. század magyarellenes jogsértéseire.
A könyv már megjelenésekor vitát váltott ki a nyelvészek körében, sokan támadták, sokan megvédték.
Az általánosan elfogadott álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik. Ez az elmélet jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia által is elfogadott. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezenkívül több alternatív elmélet is létezik. Marácz László, aki ez utóbbiak képviselője, nemrégiben Erdélyben járt.
– Arra kértük, vázolja, mire jutottak jó tíz év után a szakemberek? Történt-e változás a nyelvészek álláspontjában?
– 1995-ben eléggé korlátozott volt a publikációs lehetőség, Magyarországon például nagyon kevesen vettek tudomást arról, miről értekeztem valójában. A világhálón terjedt egy tanulmányom, amiből következtetéseket vontak le, és amiből tájékozódtak a véleményemről a finnugor nyelvészettel kapcsolatban. Magyarul A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból című tanulmányomban foglaltam össze meglátásaim: a finnugor nyelvészet nem használja fel a magyar nyelv alapegységeit – a gyököket, és emiatt nem hiteles. Nyelvrokonsági témában ez kissé bonyolultabb, mert én soha nem javasoltam más rokonnyelveket. Véleményem szerint először fel kell tárni a gyökrendszert, és ha erről eleget tudunk, akkor leszünk képesek a magyart más ragozónyelvekkel összehasonlítani. A 19. században kidolgozott gyökrendszer-kutatást kellene folytatni, mert ezzel a kutatással korántsem vagyunk olyan szinten, hogy biztosat mondjunk a nyelvrokonságról.
– Azt is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv egyedülálló?
– Azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvnek ősnyelv-tulajdonságai vannak. Tömör és egyszerű szerkezete van, az alapegységeket nem lehetett kölcsönözni más nyelvektől, és nem is fejlődtek ki más szerkezetekből. A magyar nyelv ebből a szempontból egy „primigena” nyelv, nem valószínű, hogy egy másikból fejlődött ki. A finnugor nyelvészet egyik saroktétele, hogy a magyar más ősnyelvekből fejlődött ki, márpedig erre semmiféle bizonyíték nincs, és nem igazolják az elméletet a magyar nyelvi szerkezetek.
– Számszerűen is meghatározható a magyar nyelv szógyök-készlete?
– A Czuczor–Fogarasi szótár szerint 2000 szógyököt tartalmaz, kb. 150 képző, rag, jel vagy összetevő rag létezik. Tudjuk, hogy ez a szótár egy első próbálkozás, és még léteznek nyitott kérdések, amelyek válaszra várnak a nyelvtudósoktól.
– Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematika-Informatika Szakosztályának a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáján professzor úr Bolyai János „a magyar mint tökéletes nyelv”- ről alkotott elméletét mutatta be. Összecseng az Ön vélekedésével. Már korábban is ismerte?
– Nem. Meglepetésemre 1999-ben fedeztem fel, hogy Bolyai is ezen az úton járt. Akkor kezdtem tanulmányozni kéziratait a Teleki Tékában, és a kutató kollégákkal egyeztetve, tényleg kiderült, hogy az ő munkája ezen a területen nagyon fontos volt. Jóllehet, soha nem tette közzé, ma is kézirat formájában látható. Ezekből kiderül, hogy a matematikus Bolyai nagyon világosan látta a magyar nyelv szerkezetét, tudta, mit kell tenni, hogy egyetemes nyelvként lehessen használni. Bolyai János kísérlete egy tökéletes, egyetemes nyelv megalkotására a magyar segítségével, a posteriori nyelvek kategóriájába illik, és megfelel Umberto Eco (1997) kiindulási pontjainak a posteriori nyelveket illetően. Javaslata Giuseppe Peano olasz matematikus Latino sine flexione-jával (1903) is összehasonlítható. Peano kigondolt egy leegyszerűsített latint, amit nemzetközi tudományos jelentésekben használtak volna, és ami kizárólag írott nyelv volt. Az elképzelés egy olyan szókincs volt, ami egy nagyon ismert természetes nyelv gyökein alapul, és szinte semmi nyelvtant nem tartalmaz. Ahogy a Latino sine flexione elhalt kitalálójának, Peanónak halálával, úgy Bolyai javaslata a magyarról mint tökéletes nyelvről, sajnos, soha nem ért távolabb a helyi könyvtárnál.
– Professzor úr mintegy feladatul szabta az erdélyi tudományos kutatók számára, hogy a műszaki, ezen belül is az informatika nyelvében próbálják meg a szógyökökre alapuló fordítást, magyarra való átültetést használni.
– Sokféle alkalmazás lehetséges. A szógyökök fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy szövegfelismerő, gépies programok működését fejleszteni lehessen. A gyökök tisztázásával azonban könnyű lenne az idegen szavakat informatikailag kezelni. Meg lehetne nézni, hogy az idegen szavak statisztikailag milyen szerepet játszanak a mai magyar nyelvben, mennyire használjuk az alapszókészletet, és milyen mértékben az idegen szavakat. A magyar nyelv legfőbb tulajdonsága, hogy tömör és egyértelmű, és nagyon egyszerű egységekből tevődik össze. Az sms-ben (Short Message Service – rövidüzenet-szolgáltatás) például 134 karaktert lehet átküldeni. Nézzük meg, ugyanazt a szöveget angolul és magyarul, a magyar tömörebb, kevesebb szóval lehet ugyanazt leírni.
– Professzor úr Utrechtben született, hogy lett a magyar nyelv kutatója?
– Szüleim ’56-os magyarok, a forradalom után emigráltak Hollandiába. A családban természetesen magyarul beszéltünk, a magyar kultúrát ápoltuk, és a ’60-as évektől rendszeresen jártunk haza Magyarországra. Soha nem jártam magyar iskolába, mint szakképzett nyelvész foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel. Kutatóként néha belülről, néha kívülről nézem a magyar nyelvészeti kutatásokat, és ezért olyan dolgokat veszek észre, amit nem venne észre az, aki benne él.
Oláh-Gál Elvira, Csíki Hírlap
Erdély Ma
