Tizenöt potenciális felszólaló nem kap lehetőséget a parlament általános vitájában, mert az ülést vezető Miroslav Číž alelnök a déli szünetet megelőző percekben kétszer is szólította őket, miközben már elhagyták az üléstermet.
A kérdések órája és az interpellációk után így már csak a zárszóban kap szereplési lehetőséget Marek Madarič miniszter és a közös bizottsági előadó. A hozzászólók délelőtt is kritikusan viszonyulnak a kormány javaslatához, többen is kérték a visszavonását, mert aggályosnak tartják, hogy a helyreigazítási kötelezettség mellett a válaszadás jogát is törvényesítené. Ennek a mértékét az EBESZ mellett más nemzetközi szervezetek is kifogásolták. Igaz, a kormány szerint oktalanul, mert február elsejéig hivatalos angol nyelvű verziója a törvényjavaslatnak nem létezett. Ha a hírek igazak, a szakértői egyeztetést ma kezdték meg a kulturális minisztériumban az EBESZ-szel. Marek Madarič kulturális miniszter már tegnap is elmondta a törvényhozásban, hogy csak rosszindulatú értelmezésből fakadnak az ellenzéki bírálatok. Szerinte szándékosan keltik azt a látszatot, hogy a törvény kötelezné a sajtót a kritikus kommentárokra vagy jegyzetekre reagáló kormányzati vagy politikusi értekezések közlésére. Mert ez nem igaz. A törvény a válaszadás jogát csak a természetes és jogi személyekre terjeszti ki, a kormány, az állami szervek és hivatalok pedig nem jogi személyek—állította a miniszter. Ettől függetlenül az ellenzék továbbra is a sajtó feletti hatalom megszerzésének eszközét és a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét látja a tervezetben. Alexander Slavkovský SZDKU-képviselő fejtette ki, hogy a jogszabály megszavazása a hatalom bírálatát lehetetleníti el, ezért a javaslatot alaposan át kell dolgozni. A kereszténydemokrata Vladimír Palko többek közt leszögezte: nem a sajtót védi, mert annak is vannak hibái. Neki a szólásszabadság a fontos. A 6. cikkelyt támadta, amely megtiltaná, hogy politikai meggyőződés miatti támadásokat közöljön a sajtó. Teret kell adni azok véleményének is, akiknek nincs hatalmuk, akik kellemetlen dolgokat mondanak, akiket nem szívesen hallgatunk meg. És arra is kitért: hogy a szólásszabadság tere már most szűkül. Példának a Szlovák Nemzeti Párt kontra Duray perben született elmarasztaló ítéletet hozta fel, hozzátéve: olyan országban akar élni, ahol az emberek szabadon mondhatják ki politikai véleményüket. A smeres Ján Senko viszont a sajtó privilégiumát emlegette. Szerinte az újságírók elbutítják a társadalmat, bulvárosodnak, a koalíciós politikusokat pedig fajankóknak mutatják be. Ez ellen pedig fel kell lépni.
Délelőtt ülésezett a parlament alkotmányjogi bizottsága. Vladimír Mečiarnak azt a határozati javaslatát vitatta meg, amelyben a parlament felszólítaná a köztársasági elnököt, hogy váltsa le Horváth György alkotmánybírót. Horváth, akiről nemrég kiderült, hogy adócsalásért jogerősen elítélték, önként nem akar távozni posztjáról. Az alkotmányjogi bizottság szerint azonban a hatályos alkotmány nem teszi lehetővé, hogy az alkotmánybíróság tagját – a priusz megszűnése után — bárki leváltsa. A bizottság így csak annyit tehetett, hogy felszólította Horváthot: erkölcsi okokból maga mondjon le tisztségéről.
gyr
