Szlovákiában jövőre euróval fognak fizetni – sulykolja hónapok óta a pozsonyi kormány, a jegybank, a pártok, a gazdasági elemzők és a média. A szlovák közvéleménnyel ezt oly mértékben sikerült elhitetni, hogy ha jövőre mégsem lehet bevezetni az európai pénzeszközt, a helyi lakosság azt katasztrófaként fogja megélni.
Az euró bevezetése Szlovákiában korántsem olyan biztos, mint szomszédunk kormánya gondolja. Az első hidegzuhany épp a múlt héten érkezett: az Európai Bizottság jelentése szerint Szlovákia nem számolhat száz százalékban az euró jövő évi bevezetésével.
A szlovák kabinet legnyomósabb érve az euró bevezetésével kapcsolatban az volt, hogy az ország már most teljesíti az összes maastrichti feltételt, amelyek nélkül nem lehet átvenni az Európai Unió pénzét. Ivan Sramko, a szlovák jegybank elnöke biztosra veszi, hogy az infláció megengedett nagyságára vonatkozó feltételt jelentős tartalékkal teljesíti, még ha derűlátását a napokban vissza is fogta. A jegybank ugyanis módosította az idei évre várható előrejelzését, eszerint 2008-ban Szlovákiában – a korábban jelzett 2,3 százalék helyett – 2,8 százalék körül alakulhat a pénzromlás üteme. A bruttó hazai össztermékhez viszonyított államháztartási hiány mértéke ugyanakkor a legfeljebb megengedett három százalék helyett tavaly 2,5 százalék környékén állt meg, és ebbe már beleszámították a nyugdíjreform okozta kiesést is.
Az Európai Bizottság szerint ennek ellenére Szlovákia csatlakozása továbbra is bizonytalan. Szomszédunkkal szemben ugyanazt az aggodalmat fogalmazták meg, mint ami miatt két éve a litvánok nem vezethették be az eurót. A balti állam 2006-ban csak 0,1 százalékkal lépte túl az infláció megengedett határát, mégsem nyert bebocsátást a monetáris unióba. A Bizottság elismeri ugyan, hogy Szlovákia teljesíti a 2009-es euróbevezetéshez szükséges inflációs feltételt, az viszont már korántsem biztos, hogy ezt a következő években is képes lesz fenntartani. Az Európai Bizottság szerint Szlovákia az euró bevezetését követően az inflációs nyomás erősödésével nézhet szembe, emiatt a konvergenciaprogramban vázoltnál nagyobb mértékben kellene csökkentenie az államháztartási hiányát.
Szlovákia számára intő példa lehet Szlovénia, ahol az euró átvétele után hat százalékkal emelkedtek az árak, annak ellenére, hogy az árak már a közös pénz bevezetése előtt elérték az uniós szint 71 százalékát. Szlovákiában az átlagos árszint az uniós arány alig felét éri el, így manapság az elemzők sem képesek felmérni, milyen árugrásra számíthat az ország az euró bevezetése után. Az Európai Bizottság felhívta a szlovák kormány figyelmét, hogy ha komolyan gondolja a korona jövő évi lecserélését, szigorúbb megszorításokat kell hoznia. Az élelmiszerek és a kőolaj drágulása által gerjesztett inflációt az euró bevezetése után ugyanis már nem fogja mérsékelni a korona erősödő árfolyama. A Bizottság ezzel párhuzamosan a gazdasági reformok folytatását sürgeti – akárcsak Magyarország esetében. Ajánlásait azonban nem lesz könnyű teljesíteni, mert a Robert Fico vezette kabinet már eddig is elsősorban az előző kormány által meghirdetett gazdasági reformok visszaszorításával, és a korábbi időszakokhoz képest felelőtlenebb pénzszórással növelte népszerűségét.
Az Európai Bizottság májusban határozhat, hogy felkészültnek minősíti-e szomszédunkat a 2009-es pénzcserére. A végleges válasz júliusban születhet meg, amikor – kedvező válasz esetén – az átváltási árfolyamot is meg kell majd határozni. Banki szakértők szerint a végleges korona/euró árfolyam a 32,50 és 33,50 korona/euró közötti sávban mozoghat. Ján Tóth, az ING Bank vezető elemzője szerint a szlovák koronát feltehetően 32-32,50 korona/euró szinten cserélhetik le, figyelembe véve a gazdaság felpörgetett ritmusát. Kedvező esetben azonban akár 30 korona/eurós átváltási árfolyam is elképzelhető.
Heti Válasz
