Az unió szlovén elnöksége reméli, hogy a tagállamok többsége még Ljubljana elnökösködése alatt, mely június 30-ig tart, elfogadja a Lisszaboni Szerződést. A cél ugyanis az, hogy a szerződés még a jövő évi európai parlamenti választások előtt hatályba lépjen. Szlovákia ebben az összefüggésben a „problémás” országok között találta magát. Brüsszel azt üzente Pozsonynak, hogy belső ellentétekkel nem hozható összefüggésbe a szerződés elfogadása. Mindezt megerősítette az EB elnöke, José Manuel Barroso is, aki kijelentette: „Hiszem, hogy a szlovák politikai erők felülkerekednek azokon a problémákon, melyek gátolják őket az uniós szerződés elfogadásában. Eme dokumentum elfogadása olyan belpolitikai problémák miatt halasztódott, melyeket nem óhajtok kommentálni. Tudom, hogy a Lisszaboni Szerződés Szlovákiában széleskörű támogatásnak örvend, tehát hiszek abban, hogy a problémákat végül sikerül elsimítani.” Brüsszel tehát nem részletezi a ratifikálás „megrekedésének” okait. Csupán azt hangoztatja, hogy nem áll érdekében bármelyik pártra is ráhárítani a felelősséget a szerződés elfogadásának sikertelensége miatt.
Hirtelen azonban Szlovákiába látogat az elismert osztrák EP-képviselő és szociáldemokrata Hannes Swoboda, aki világosan megmondja, hogy a szlovák ellenzék hozzáállása a Lisszaboni Szerződéshez „elfogadhatatlan”. Kifejezi azonban azt a reményét, hogy Fico miniszterelnöknek végül mégiscsak sikerül elfogadtatnia a szerződést. Feltűnik ugyanis a híradásokban az az információ, mely szerint nemsokára felújítják a Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, továbbá, hogy az újbóli tagság egyáltalán nincs összefüggésben a szlovák ellenzék kezdeményezésével az uniós szerződés bojkottálását illetően.
Mindez azonnali elkedvetlenedést váltott ki az MKP köreiben, majd a magyar média is foglalkozni kezdett a kérdéssel. Mindenekelőtt Berényi József szavait idézték, aki szerint, ha a Smer tagságát minden pardon nélkül visszaállítják, akkor lehetetlenné válik bármiféle retorzió alkalmazása a Szlovák Nemzeti Párttal szemben, amely szívesen alkalmazná az 1994 és 1998 között egyszer már alkalmazott politizálási stílust. Az pedig, tudvalevőleg, igencsak messze esett Európától.
Hauzer Viliam, Eurodomino, FelvidékMa
17
Előző cikk