Az unió szlovén elnöksége reméli, hogy a tagállamok többsége még Ljubljana elnökösködése alatt, mely június 30-ig tart, elfogadja a Lisszaboni Szerződést. A cél ugyanis az, hogy a szerződés még a jövő évi európai parlamenti választások előtt hatályba lépjen. Szlovákia ebben az összefüggésben a „problémás” országok között találta magát. Brüsszel azt üzente Pozsonynak, hogy belső ellentétekkel nem hozható összefüggésbe a szerződés elfogadása. Mindezt megerősítette az EB elnöke, José Manuel Barroso is, aki kijelentette: „Hiszem, hogy a szlovák politikai erők felülkerekednek azokon a problémákon, melyek gátolják őket az uniós szerződés elfogadásában. Eme dokumentum elfogadása olyan belpolitikai problémák miatt halasztódott, melyeket nem óhajtok kommentálni. Tudom, hogy a Lisszaboni Szerződés Szlovákiában széleskörű támogatásnak örvend, tehát hiszek abban, hogy a problémákat végül sikerül elsimítani.” Brüsszel tehát nem részletezi a ratifikálás „megrekedésének” okait. Csupán azt hangoztatja, hogy nem áll érdekében bármelyik pártra is ráhárítani a felelősséget a szerződés elfogadásának sikertelensége miatt.
Hirtelen azonban Szlovákiába látogat az elismert osztrák EP-képviselő és szociáldemokrata Hannes Swoboda, aki világosan megmondja, hogy a szlovák ellenzék hozzáállása a Lisszaboni Szerződéshez „elfogadhatatlan”. Kifejezi azonban azt a reményét, hogy Fico miniszterelnöknek végül mégiscsak sikerül elfogadtatnia a szerződést. Feltűnik ugyanis a híradásokban az az információ, mely szerint nemsokára felújítják a Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, továbbá, hogy az újbóli tagság egyáltalán nincs összefüggésben a szlovák ellenzék kezdeményezésével az uniós szerződés bojkottálását illetően.
Mindez azonnali elkedvetlenedést váltott ki az MKP köreiben, majd a magyar média is foglalkozni kezdett a kérdéssel. Mindenekelőtt Berényi József szavait idézték, aki szerint, ha a Smer tagságát minden pardon nélkül visszaállítják, akkor lehetetlenné válik bármiféle retorzió alkalmazása a Szlovák Nemzeti Párttal szemben, amely szívesen alkalmazná az 1994 és 1998 között egyszer már alkalmazott politizálási stílust. Az pedig, tudvalevőleg, igencsak messze esett Európától.
Hauzer Viliam, Eurodomino, FelvidékMa