Csehországnak fél éven belül állást kell foglalnia azzal a panasszal kapcsolatban, amelyet a kitelepített szudétanémetek egy csoportja tett az ENSZ emberi jogi bizottságában a cseh kárpótlási törvényekkel összefüggésben – írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn.

 

 

 

 

Csehországnak fél éven belül állást kell foglalnia azzal a panasszal kapcsolatban, amelyet a kitelepített szudétanémetek egy csoportja tett az ENSZ emberi jogi bizottságában a cseh kárpótlási törvényekkel összefüggésben – írta a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn. A szudétanémetek azt állítják, hogy a cseh kárpótlási törvények számukra diszkriminatívak, s ezért nem tudnak hozzájutni a II. világháború után elkobzott vagyonukhoz. A beadványt 47 személy írta alá, s az ENSZ emberi jogi bizottsága januárban fordult a cseh kormányhoz, hogy foglalkozzon az üggyel. “A kormánynak hat hónapja van arra, hogy állásfoglalását eljuttassa a bizottsághoz” – közölte Zuzana Kuncová, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője. Az Eduard Beneš egykori csehszlovák köztársasági elnök által aláírt dekrétumok alapján a II. világháború után mintegy hárommillió szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is. “Ez lehetetlen, mert a cseh bíróságok a Beneš-dekrétumokra hivatkozva beadványainkat egyszerűen elutasítják” – állítja Thomas Gertner, a szudétanémet panaszosok ügyvédje.
A cseh képviselőház 2002 áprilisában ünnepélyes nyilatkozatban megkérdőjelezhetetlennek, érinthetetlennek és megmásíthatatlannak nyilvánította azokat a jogi és vagyoni viszonyokat, amelyek a II. világháború után a Beneš-dekrétumok alapján jöttek létre.
A kitelepítettek sikernek tartják, hogy az emberi jogi bizottság foglalkozni kezdett az ügyükkel, mert ez hatással lehet a nemzetközi bíróságokon folyó más hasonló perekre.
A németek lényegében arra panaszkodnak, hogy a cseh bíróságok elutasítják kárpótlási kérelmeiket azt állítván, hogy ez a Beneš-dekrétumok miatt nem lehetséges. Ugyanakkor a bíróságok azt már nem vizsgálják, hogy a Beneš-dekrétumok nem ellentétesek-e már jogi normákkal és hogy mindig helyesen alkalmazták-e őket.
A szudétanémetek (és a magyarok) szerint a Beneš-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak, s ezért elfogadhatatlanak. Az Európai Bíróság eddig azért utasította el a szudétanémetek Csehországgal kapcsolatos panaszait, mert véleménye szerint nem használták ki az összes jogi lehetőségek arra, hogy ügyük még Csehországban megoldást nyerjen.
“Ami a Beneš-dekrétumokat illeti, el kell fogadni azt a tényt, hogy ma is részét alkotják a cseh jogrendnek és valóban megfogalmazzák a kollektív bűnösség elvét” – jegyezte meg Kuncová.

MTI