Mi történt Pilisszentkereszten/Mlynkyben? Etnikai konfliktusról van-e szó? Mi lenne a szokásos módja az ilyen horderejű problémák kezelésének Magyarországon? Hogyan reagált a Szlovák Köztársaság kormánya? Melyek az ügy tanulságai? – ezeket a kérdéseket vitatja a magyar Külügyminisztérium összefoglalója, az üggyel kapcsolatban. Mi történt Pilisszentkereszten/Mlynkyben?

A Budapesttől észak-nyugati irányban mintegy 20 km-re található, többségében szlovák nemzetiségű polgárok által lakott falu települési önkormányzata határozatot hozott az önkormányzat tulajdonában álló „Szlovák Ház” használatának újraszabályozásáról, amely 5 szlovák kisebbségi szervezetnek ad otthont. A döntés értelmében az öt szervezetből kettőnek – köztük a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak1 – át kellett volna költöznie egy nemrég felújított, a Szlovák Háztól 250 méterre található épületbe.

Etnikai konfliktusról van-e szó?

A 10 fős települési önkormányzat 8 tagja szlovák származású, döntésük így nehezen értelmezhető szlovák-ellenes motiváltságúnak. A hosszabb ideje fennálló vita sokkal inkább helyi politikai és személyi ellentétek jeleit mutatja.

Mi lenne a szokásos módja az ilyen horderejű problémák kezelésének Magyarországon?

Ha az érdekelt felek közvetlen tárgyalásai helyi szinten nem vezetnek kölcsönösen elfogadható eredményre, a felek bármelyike magasabb fórumhoz fordulhat, beleértve a regionális vagy országos kisebbségi önkormányzati szintet, vagy akár bíróság elé is vihetik az ügyet.
A Magyar Köztársaság kormányának nincsenek jogi eszközei a települési önkormányzat nevében történő döntéshozatalra, mint ahogy arra sem, hogy bármilyen döntést rákényszerítsen a települési önkormányzatra. Mindazonáltal, a kérdés érzékeny voltára tekintettel a magyar kormány haladéktalanul reagált, felhasználva a rendelkezésére álló korlátozott jogi eszközöket a probléma megoldására. A nemzeti és etnikai kisebbségekért felelős szakállamtitkár felkérte a nemzeti kisebbségek ügyéért felelős parlamenti ombudsmant az eset kivizsgálására. Az ombudsman megállapította, hogy a települési önkormányzat elmulasztotta a konzultációt a kisebbségi önkormányzattal egy olyan ügyben, amely őket érinti, ily módon megsértette az erre vonatkozó törvényi szabályozást, ezért a határozatot vissza kell vonni.
A köztársaság elnöke szintén ellátogatott a faluba, és jószolgálati közvetítést ajánlott fel a feleknek egy kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében, hangsúlyozva, hogy a probléma nem etnikai alapú.
Ezen intervenciókat követően Pilisszentkereszt/Mlynky önkormányzata felfüggesztette a korábban meghozott határozatának végrehajtását.

Hogyan reagált a Szlovák Köztársaság kormánya?

Magyarország és Szlovákia között kormányközi vegyes bizottságok hálózata működik, melyeket problémák rendezésére és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének elősegítésére hoztak létre. Ezek egyike a kisebbségi ügyek kezelésével foglalkozó vegyes bizottság. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a közvetlen kétoldalú politikai szintű érintkezések szintén hasznos szerepet játszhatnak. E csatornák használatával az arányosság és a szubszidiaritás alapelvei érvényesülhettek volna.
Ehelyett a szlovák kormány nyilatkozatot adott ki a médiának és rögtön nemzetközi fórumok elé vitte az ügyet. Állásfoglalásában bírálta a települési önkormányzat határozatát, és felszólította a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a probléma rendezése érdekében. Robert Fico miniszterelnök személyesen olvasta be a nyilatkozatot a szlovák televízióban.
A szlovák kormány felhívását továbbították az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak, és az EU tagállamainak azok pozsonyi nagykövetségein keresztül. A szlovák kormány állásfoglalásában úgy ábrázolja a pilisszentkereszti ügyet, mint „a Magyarországon élő szlovák kisebbség helyzete és jogai elért szintjének csökkentését”, vagyis országos etnikai konfliktusként.

Melyek az ügy tanulságai?

Bár a faluban felmerült nézeteltéréseket helyi szintű adekvát cselekvéssel kezelni lehet, Magyarország üdvözli a szlovák kormány kérdés iránt tanúsított figyelmét, mivel a Magyarország és Szlovákia között 1995-ben kötött alapszerződés megerősíti az anyaországoknak a nemzeti kisebbségek védelme iránti érdeklődésének legitimitását2. A magyar kormány üdvözli azt a tényt, hogy a szlovák kormány alkalmazza ezt az alapelvet.

A pilisszentkereszti/Mlynky-i önkormányzat határozata a szlovák kormány intenzív diplomáciai tevékenységnek tárgyává vált, amely azt mutatja, hogy a szlovák kormány is elfogadja, hogy az érintett felek, beleértve az anyaországokat, jogosan fordulhatnak nemzetközi fórumokhoz a kisebbségi jogokat ért vélt vagy valós sérelmek esetén. Mindezidáig a szlovák fél ellenezte ezt a megközelítést – esetenként bírálva a magyar kormányt vagy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját, amikor így cselekedtek.

A magyar kormány üdvözli a szlovák kormány által tanúsított figyelmet és reméli, hogy a jövőben is készen áll ugyanebben a szellemben együttműködni Magyarországgal mind a Szlovákiában élő magyar, mind a Magyarországon élő szlovák kisebbség egyéni és kollektív jogainak minden szinten és minden szakterületen történő biztosítása érdekében.

Budapest, 2008. április 3.