Az oktatási törvény tervezetéről szóló vitából a parlamentben sárdobálás lett, mely arra megy ki, hogy szükséges-e a magyar tanítási nyelvű iskolákban a több szlovák nyelvi óra vagy sem.

A kormány a magyar iskolások felé tett előzékeny gesztusként magyarázza javaslatát, konkrétan azzal, hogy jobban megtanulhassanak szlovákul. Na de ezek a fránya magyar pedagógusok (tanulók, szülők) az MKP által támogatva, ellenállásra szólítanak fel… – írja bevezetőjében Kopcsay Márius a Pravda mai számában, majd így folytatja:
A probléma gyökere ugyanakkor nem abban van, hogy a kisebbségi iskolák a szlovák nyelv ellen ágálnának, hanem abban, hogy az új koncepció megnyirbálja a magyar nyelvi órák számát. Az oktatási törvény kiötlőinek csupán elég lett volna figyelembe venniük azt a tényt, hogy a magyar nemzetiségű tanuló számára a magyar nyelv az anyanyelv, melyet legelsőként kell elsajátítania ahhoz, hogy a későbbi ismereteket be tudja majd fogadni. A szlovák nyelv pedig – bármennyire is fontos – csak másodikként következik a sorban. Viszont nagyon is úgy tűnik, hogy mind a nemzeti párt, mind pedig a kormánykoalíció a választói előtt szeretett volna kedvezőbb képet kialakítani magáról. Erre a célra pedig nagyszerűen megfelel eszközként az oktatásügyi reform.
Csak az a nagy kár, hogy a reformról szóló vita oly rövid volt és oly szűkre sikeredett, és hogy nem kellő mértékben folyik a vita más egyéb problémákról, melyek ennek a – különben nagyon is hasznos – reformnak a túlzott felgyorsulását okozzák. Itt van példának okáért a matematika, melyből szintén kevesebb óra lenne a tervezet szerint. Vajon nem lenne okuk a matematikusoknak is arra, hogy kihasználják a ellenállás békés formáját, tehát a polgári engedetlenséget?
Bármennyire is „vaskos kötet” az oktatási törvény tervezete, ahogy azt Anna Belousovová, a parlament alelnöke nagyon is költőien megfogalmazta, túl sok időzített bomba lapul benne, melyek – köszönhetően a polgári (de főleg a politikai) engedelmességnek – csendben tovább csúsztak a második olvasatba és lassan a gyakorlat felé veszik az irányt.
Kopcsay Márius, Pravda, FelvidékMa