A Keresztény Ifjúsági Közösségek (KIK) 1988-ban alakult felvidéki katolikus fiatalokból. A szervezet tagjai azt vallják magukról: a keresztény szabadság eszménye kovácsolta eggyé őket. A KIK ezen a hétvégén ünnepi ülést tart megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából, erről beszélgettünk Puss Sándorral, a KIK egyik alapítójával, lelki vezetőjével, lelkészével. A hétvégén ünnepeli a Keresztény Ifjúsági Közösségek megalakulásának huszadik évfordulóját. Kiket vártok az ünnepségre?
Elsősorban két hónapja azon igyekszünk, hogy újra megszólítsunk mindenkit, akikkel az elmúlt években közös rendezvényeken vettünk részt – őket hívjuk, ami 1.000-nél több nevet jelent. Ebből kb. 2/3 része „eltűntnek“ nyilvánítható a két hónapos felkutatás után. Díszvendégeket is várunk, olyan előadókat, akik az elmúlt időszakban hatékonyan befolyásolták fejlődésünket. Már egy héttel korábban megérkeztek rendtársaim: Budapestről Páter Beőthy Tamás SJ, aki a jegyesoktatás, családgondozás elismert szakembere. Erdélyből érkezik Simó Ferenc, szintén jezsuita atya, mentálhigiénás szakember. Itt lesz feleségével Zöldy Pál is, Magyarországon ismert tekintély, ami a Magyarság – magyarságtudat nevelését illeti.
Mivel ünnepeltek?
Elsősorban egymásra figyeléssel, hosszas baráti beszélgetésekkel és persze sok-sok meglepetéssel.
Tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, 20 évvel ezelőtt, amikor megalakítottátok a szervezetet, mi volt a célotok?
Határozottan emlékszem, célunk akkor a hiánypótlás volt – csinálni azt, ami akkor a 80-as években még alig létezett: ifjúsági csoportok, találkozók, lelkigyakorlatok, képző táborok stb.
Mit sikerült ebből elérni?
Mivel nem elérni, hanem pótolni szerettük volna a hiányt, elértük azt, hogy ma már nem kell mindent nekünk egyedül csinálnunk. A 90-es évek elején fellendült a Cserkészet, alakultak ifjúsági szervezetek, az Egyház is részben felvállalta ezen teendőket…. így most már „specializálódhattunk“. A hangsúly fokozatosan a fiatal családok gondozására terelődött.
Sikerül a fiatalabb korosztályt is bevonni a munkába?
Abban az értelemben, hogy közel 70 gyermek született a 20 év alatt a KIK-es körökben, azt kell, hogy mondjam IGEN. A nagyobb gyerekek már szinte természetesnek veszik, hogy minden KIK-es rendezvénybe aktívan bekapcsolódnak – mondhatnánk azt is: beleszülettek.
Manapság, amikor a legtöbb szervezet azzal küzd, hogyan lehet a leginkább megszólítani a tagságot, a KIK programkínálata elég szép számú, hogyan sikerül ez nektek?
A dolog, – azt kell, hogy mondjam: elég primitív. Nem szívesen hívunk vendégelőadókat – igyekszünk mindent önerőből megoldani. Sok rejtett tehetség van köztünk. Ma már oda jutottunk, hogy szinte minden fiatalságot, családot érintő témához találunk saját köreinken belül komoly előadókat. Ezzel elértük azt, hogy egyre többen mernek önerőből szervezni egyre nagyobb rendezvényeket.
Mik a tervek jövőben?
Most, hogy már szervezni tudunk, anyagi támogatás nélkül is, a jövő éveben komoly szaktekintélyeket szeretnék meghívni – mi meg majd kicsit pihenünk, amolyan szabad évet tartunk. Ezt tettünk a 10 éves jubileum után is. Először is ősztől indítunk egy Szabadegyetemet. Én szeptembertől Budapesten is fogok tanítani, cserébe pedig küldök majd előadókat az anyaországból. Elsőként Kiss Ulrichot várjuk, aki az okkultizmus, ezoterika „hírhedt“ leleplezője. Novemberben Bíró László püspök atya lesz a vendégem 3 napra, szintén itt az Ivánkai (Ivanka pri Dunaji) központunkban. A tél folyamán Dr. Patsch Ferenc filozófus fog tartani itt előadásokat, a jövő évre pedig már elfogadta meghívásomat Prof. Somfai Béla, aki szexuáletikát adott elő a múlt évben nagy sikerrel Szegeden. Ami a távlati terveinket illeti, ráhagyom a tanácsadó testületre – egyrészt ezért is hívtam össze ezt az ünnepi Nagygyűlést.
Neszméri Csilla, Felvidék Ma
