(Kiegészített változat) A burgenlandi Felsőpulyán találkoztak a szórványmagyarság képviselői. A konferencia – amelyre 25 országból mintegy 300-an érkeztek – mára a világ magyarságának egyik legfontosabb szellemi műhelyévé nőtte ki magát.
Kufsteinben indult a kezdeményezés 1990 őszén és azóta kétévenként kerül megrendezésre az eszmecsere. Felsőpulya immár hetedik alkalommal adott helyet a konferenciának, a „X. Kufstein” találkozónak.
A felsőpulyai tanácskozás házigazdája az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége volt, társrendezői a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, Közép-burgerlandi Magyar Kultúregyesület.
Deák Ernő megnyitja a konferenciát (További képek a képgalériában – ITT vagy a képre kattintva)
A konferencián az „anyaország” is képviseltette magát – kormányzati és ellenzéki oldalról szinten egyaránt: Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, a Fidesz képviselője, Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, az MSZP országgyűlési képviselője, Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgatóhelyettese.
Köszöntötte a népes magyar küldöttséget Burgenland tartományfőnöke, Hannes Niessl és Rudolf Geissler, Felsőpulya város polgármestere. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy ismét Burgenland magyar gyökerű városában és környékén vendégeskednek a világ magyarságának képviselői.
Deák Ernő, ismert történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke bevezető előadásában a „területenkívüliségről”, mint létformáról, a szórványok kialakulásáról és mai helyzetéről értekezett. Arra is figyelmezetett, hogy gyakoriak az egyoldalú mérlegelések, amikor figyelmen kívül hagyjuk az „idegen” környezetet, miközben a nyugati magyarság életében ténylegessé válik az új környezet domináló hatása, ami egyfajta kettősséghez vezet. „Amennyiben sikerül a kettős kötődés között tartósan egyensúlyt teremtenünk, drámai kapkodás helyett kiegyensúlyozottabban, higgadtabban tudjuk kezelni a helyzetet”, összegezte Deák Ernő a mai nyugati magyarságra leinkább jellemző tényállást.
Duray Miklós és Szabó Vilmos (További képek a képgalériában – ITT vagy a képre kattintva)
Amerikából, Ausztráliából és Európából érkeztek előadók, akik a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek.
A latin-amerikai magyar kolóniában ötödik, hatodik generációs magyarok élnek, és még beszélik az anyanyelvüket. Pedig nem volt könnyű fennmaradniuk. „… bár abszolút szabadon élünk és szervezkedhetünk, soha semmilyen segítséget nem kaptunk sehonnan. Ez azt jelenti, hogy az összes szervezetünket saját erőnkből kell fenntartani… Ezek után miért mondom azt, hogy mégis optimistábban látom a jövőt? Azért, mert az utolsó években úgy tűnik talán megértettek minket, talán megvalósul az a támogatás, ami szükséges ahhoz, hogy legalább is még egy időre megmaradjunk. Múlt év szeptembere óta kapunk folyamatos anyagi támogatást az anyaországtól, a Miniszterelnöki Hivatalon keresztül, ami megengedi, hogy egyrészt előre tervezhessünk, másrészt oda tudjuk irányítani a segítséget, ahol leginkább szükséges: így pl. elindult a paplak felújítása Caracasban, a Szent László iskola tatarozása Buenos Airesben. A felsorolt sikerek is részben annak köszönhetőek, hogy bár kevés, de olyan támogatást kaptunk, ami meghatározóan segített a kivitelezésükhöz” – mondta előadásában Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin Amerikai Magyarok Szövetségének elnöke.
Csapó Endre előadását Bakos István ismertette a hallgatósággal. A felolvasott dolgozatban a külföldre került illetve már ott született magyarokat, tehát összességében a magyar származásúakat, a
harmadik nemzetrészként említi azon alapon, hogy számszerûségük és helyzeti jelentôségük és egyéni eredményeik nagy értéket képezhetnek az összmagyarság számára. Az anyaországhoz kötôdésük megszervezésére tesz javaslatot, azt az anyaország kötelességeként jelöli: „Kellô intézményrendszer kiépítésével
Magyarország bôséges hasznot termelhet a nemzetegyesítés programjával az egész magyar nemzet számára. A kincs, amirôl szó van, a nemzetnek az a része, immár utódaiban, amely elveszett a múlt század közepén az ország számára. Ennek a nemzetrésznek a tudásanyaga, tapasztalata, összeköttetése becsatlakoztatható az ország életébe csupán magyar származás alapján. Így összegezi: „A nemzet egyesítése nélkül nincs felemelkedés.”
Akad olyan ország, ahol nem büszkék a magyarokra, s egyre türelmetlenebb a többség irántuk, ilyen beszámolók hangzottak el például Romániából. Vetési László, ismert szórványszakértő konkrét túlélési eselyekről, cselekvési programokról, kárpát-medencei szórványalternatívákról tartott lendületes, nagy sikerű előadást.
A délvidéki Zsoldos Ferenc a szórványmagyar területen szükséges területfejlesztés gazdasági aspektusairól beszélt a hallgatósságnak.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kiemelt jelentőséget tanúsít a szórványsorsban élő magyarság helyzetének, ezt igazolja, hogy a párt országos vezetőségéből hárman is ott voltak a konferencián: Duray Miklós, Ladányi Lajos és Köteles László. A Csemadok, a szülők szövetsége, pedagógusszövetség és más civilszerveztek képviselői is nagy számban jelen voltak.
Duray Miklós a nemzetéptésben megkerülhetetlen újszerű eszköz, az informatika szerepéről, a kapcsolatépítésről, információcseréről tartott előadást.
A konferencia résztvevői többször utaltak arra a kezdeményezésre, amelynek a Magyar Koalció Pártja stratégiai bizottsága és a Zoboralja közhasznú társaság volt a szervezője 2008. május 17-én Alsóbodokon, (ennek teljes anyaga a Felvidék Ma „Szórványban” rovatában olvasható), és a felsőpulyai konferencia zárónyilatkozatába is bekerült, hogy az alsóbodoki célitűzésekkel egyetértenek a felsőpulyai tanácskozók.
Wurst Erzsébet, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének oktatási és kulturális ügyekért felelős elnökségi tagja elmondta, hogy számos oktatási és kulturális programot valósítottak meg a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának támogatásával.
A 300 résztvevő egy csoportja (További képek a képgalériában – ITT vgy a képre kattintva)
A Felsőpulyán tartott konferencia zárónyilatkozata:
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezésében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Oberpullendorf/Felsőpulya város, valamint a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület közreműködésével 2008. szeptember 6-7-én 10. alkalommal rendezték meg a „Kufstein”Tanácskozást, Felsőpulya városában „A felszívódás veszélye – a fennmaradás esélyei (Magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában)” címmel.
A tanácskozáson 25 országból több mint 300 résztvevő jelent meg. Az elhangzott 28 előadásban és az azokhoz kapcsolódó vitákban megfogalmazódott a Kárpát-medencében és azon kívül, – elsősorban a nyugati világban – élő magyar szórványok iránti felelősségvállalás igénye és szükségessége. A szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek, melyre vonatkozóan konkrét javaslatok hangzottak el.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges:
– a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás,
– a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése, további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba.
A tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki az Alsóbodokon, 2008. május 17-én elfogadott nyilatkozat tartalmával. Felkérik a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány, a magyar politikai pártok, a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőit és tagjait a jelen nyilatkozatban megfogalmazott, az összmagyarság számára elengedhetetlen nemzetpolitikai célkitűzések támogatására.
A Felsőpulyán megrendezett X. „Kufstein” Tanácskozáson jelenlévők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a következő tanácskozás előkészítésére és megrendezésére.
Oberpullendorf / Felsőpulya, 2008. szeptember 7.
* * *
A konferencia programjában a következő előadások hangzottak el:
- Deák Ernő – A „területkívüliség”, mint létforma
- Majnek Antal – A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete
- Zsoldos Ferenc – Településfejlesztés szórványmagyar területen
- Andócsi János – Jövő vagy történelem a horvátországi magyarok számára
- Göncz László – Szórványosodó muravidéki magyarság a nemzettömb peremén
- Gyurgyik László – A szlovákiai magyar lakosság településszerkezetének változásai – különös tekintettel a szórványosodás kérdésére
- Cserján Károly – Az egyesületek és egyházak jelentősége az ausztriai magyarok életében
- Baumgartner Gerhard – A burgerlandi magyarok jelene és jövője
- Magyar szórványok Nyugat-Európában: Pátkai Róbert – Anglia, Piri Zoltán – Hollandia, Dr. Klement Kornél – Németország, Bihari Szabolcs – Svédország
- Nagy Károly – Küldetéses magyar emigráció Amerikában
- Kuckelné Fényes Ildikó – A latin-amerikai magyarság helyzete
- Csapó Endre – A nemzet szétáramlásának változatai
- Gereben Ferenc – A szórványhelyzet kettős természete a kultúrszociológia szemével
- Vetési László – Kárpát-medencei magyar szórványalternatívák – Túlélési esélyek és lehetséges cselekvési feladatok
- Wurst Erzsébet – A magyar nyelvoktatás problémái a szórványokban – a megoldások keresése
- Pomogáts Béla – A média szerepe az identitás megőrzésében
- Duray Miklós – Kapcsolathálózat és információcsere
– Felvidék Ma, ON, Duna TV –
