A Molotov-Ribbentrop paktum évfordulóját, augusztus 23-át az európai totalitariánus rendszer áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítaná az Európai Parlament. A házelnök szeptember 22-én hirdette ki az ezt kérő írásbeli nyilatkozatot. Az összesen 785-ből 409 európai parlamenti képviselő írta alá azt az írásbeli nyilatkozatot – mely így az EP hivatalos álláspontjának tekinthető – amely azt sürgeti, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává. Ennek célja a szöveg szerint, „hogy megőrizzük a tömeges deportálások és a népirtás áldozatainak emlékét, egyúttal elmélyítsük a demokráciát és előmozdítsuk földrészünkön a békét és stabilitást”.
A nyilatkozatot a szocialista Gurmai Zitán kívül Marianne Mikko (szocialista, észt), Christopher Beazley (néppárti, brit), Inese Vaidere (UEN, lett) és Alexander Alvaro (liberális, német) terjesztette be.
A szöveg emlékeztet rá: a Szovjetunió és Németország között 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop paktum a hozzá csatolt titkos jegyzőkönyvekkel együtt Európát két érdekszférára osztotta fel. E két totalitariánus rendszer „erőszakos cselekedeteinek keretében elkövetett tömeges deportálások, gyilkosságok és a rabszolgaság a háborús és emberiség elleni bűncselekmények kategóriájába tartoznak”, ezek pedig és „a nemzetközi jog szerint nem évülnek el” – így a szöveg.
A nyilatkozat megemlíti, hogy az Európai Parlament és a Tanács korábban létrehozta az Európa a polgárokért elnevezésű programot, melynek része az „Aktív európai megemlékezés” is. Ennek célja, hogy a nácizmus és a sztálinizmus által elkövetett bűnök soha ne ismétlődhessenek meg.
EP sajtószolgálat
