Az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nélkül nem folytatható az EU bővítése – hangsúlyozta két néppárti európai parlamenti képviselő csütörtökön Brüsszelben.
A német Elmar Brok és a spanyol Ínigo Méndez de Vigo egy sajtóreggelin aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy Írország, – amelynek lakossága júniusban népszavazáson nemet mondott a lisszaboni szerződésre – hétfői közlés szerint a jövő heti uniós csúcstalálkozón még nem lesz képes előállni a helyzet megoldását célzó javaslatokkal. „Azok, akik a szerződés ellen vannak, a bővítés leállításáért is felelősek” – jelentette ki Brok.
Méndez de Vigo beszámolt arról, hogy az ír külügyminiszter hétfőn közölte: csak november 25-én kell letennie jelentését annak az ír parlamenti ad hoc bizottságnak, amely az elutasító kimenetelű népszavazás okait, következményeit és a zsákutcából kivezető utat hivatott feltérképezni. A spanyol EP-képviselő hangsúlyozta, hogy szó sem lehet a Lisszaboni Szerződés újratárgyalásáról. Az unió legfeljebb nyilatkozat formájában tehet egyértelműbbé („clarification in a declaration”) néhány olyan kérdést, amely közvélemény-kutatási felmérések szerint aggodalmat váltott ki az írek egy részében. Ilyen például a semlegességhez való ragaszkodás – „ne vigyenek íreket az európai hadseregbe” -, valamint a sajátos ír adó-, illetve abortusz-szabályok megtartása. A néppárti képviselők szerint elképzelhető az is, hogy az unió egy időre életben tartsa az „egy ország, egy biztosi poszt” elvet, ami kiiktathatná a saját EU-biztosi posztjuk elvesztésétől tartó írek ezen aggodalmát.
Az MTI kérdésére mind Brok, mind Méndez de Vigo úgy vélekedett, hogy a Brüsszel számára felettébb kellemetlen késlekedés ellenére is meg kell várni, amíg az írek hivatalosan előállnak a maguk felvetéseivel, és nem lenne helyes, ha az EU a fent említett kérdésekben előre megtenné az egyértelműsítő nyilatkozatokat.
Az viszont – hangsúlyozta a két néppárti EP-képviselő – nagyon nyugtalanító, hogy amennyiben csak a decemberi EU-csúcson várható az írektől a megoldás irányába mutató előterjesztés, akkor aligha léphet életbe a Lisszaboni Szerződés a jövő júniusi európai parlamenti választásokra, a választásokat tehát a jelenleg érvényes, „reform előtti” szabályok alapján kellene lebonyolítani.
Az Európai Néppárt ezzel összefüggésben kategorikusan elzárkózik attól a gondolattól, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének késlekedése miatt esetleg meghosszabbítsák a jövő ősszel lejáró mandátumú Európai Bizottság – az EU „kormánya” – megbízatását. Ez – mondták a képviselők – nem csupán jogilag teremtene nehezen kezelhető helyzetet, hanem politikai értelemben is „béna kacsává” tenné az unió vezetését.
Echo TV
