Zsapka Attila a Kor-Zár verséneklő együttessel vált ismertté, olvasóink a Kor-Zárról, a jövőről, kedvenceiről, családjáról és a magyar iskoláról kérdezték Beszéljük meg rovatunk vendégét.
Honnan jött a Kor-Zár név? Ez szimbolikus?
Igen. 1989-ben alakultunk. Akkor volt a bársonyos forradalom Csehszlovákiában, ami lezárt egy kort… Annak idején még volt egy Korzár nevű konyak is a boltokban…
Honnan indultatok? Honnan jött az ötlet egyáltalán, hogy verseket zenésítsetek meg?
Ez már régi történet, hiszen 2009-ben leszünk 20 évesek. A Kaláka Nemzetközi Folkfesztiválon léptünk fel először ilyen jellegű műsorral és akkor határoztuk el, 1989-ben, hogy mi ezt fogjuk folytatni.
A Kor-Zárral szinte az egész országot végigjártátok. Ma már ritkábban lehet látni együtt Titeket. Miért?
Sajnos a mindennapi teendők, a civil élet a magunkfajta középkorú zenészeket meglehetősen lekötik. Egyedül vagyok hivatásos zenész a csapatban. Szóval, nem vagyunk már olyan szabadok, mint régen ezért lelassult kissé a zenekar, de örömmel mondhatom, hogy készül az új Kor-Zár album, ami véleményünk szerint az eddigi legjobb lemezünk. Remélem ez ad majd egy új lendületet nekünk!
Mi alapján válogatjátok ki a verseket, amiket megzenésítetek?
Ezt mindig a dalszerző dönti el… Engem meg kell, hogy érintsen a vers mondanivalója, ritmusa, hangulata… Az a véleményem, hogy a jó vers önmagában is zenél, és ha ezt sikerül meghallanom, akkor már nagyon könnyű elénekelni.
Kik a kedvenc zeneszerzőid és költőid?
Nagyon sokan vannak… Olyan kedvencek is, akikkel van szerencsém jó barátságban lenni, vagy legalábbis személyesen ismerni őket. Ilyenek pl. Gryllus Dániel és a Kaláka, Szarka Gyula és Tamás, a Ghymes tagjai, Dinnyés József, Kátai Zoltán, a költők közül Böröczki Mihály, Gál Sándor és még sorolhatnám…
Melyik közönséget szereted a legjobban, a hazait, vagy a magyarországit, esetleg más határon túlit?
A jó közönséget szeretem, mint minden előadó… Én úgy gondolom, hogy ez nem helyhez kötött, sok mindenen múlik, hogy megszületik–e az a bizonyos csoda. Itthon talán jobb alaphelyzetből indulnak a koncertjeink, mert jobban ismernek minket, mint külföldön.
Nagyszerű a honlapod, nemcsak szép, hanem friss is. Októberre 28 fellépést sorol fel. Olyan felkérés is van, amit esetleg kénytelen vagy visszautasítani?
Köszönöm! Igen, sajnos van olyan is, de igyekszem minden felkérésnek eleget tenni.
Nagyon tetszik a honlapodon a kliped. A többi megzenésített vershez is láthatunk majd valami hasonlót?
Köszönöm. Szeretném folytatni ezt és bízom abban, hogy lesz rá módom. Nem hiszem, hogy ez csak a divatzene kiváltsága kellene, hogy legyen. Szeretem a klipeket, hiszen ez is egyfajta művészi megfogalmazás, ami tovább fűzi és közvetíti a dal, vagy vers gondolatát. Ma már ez is komoly művészeti ágnak számít és nem lehet ugyan lépést tartani a divatos slágerek klipjeivel, de úgy gondolom, hogy nem is ez a cél. Remélem, hogy nem maradok egyedül ezzel, hanem más verséneklők is készítenek majd hasonlókat!
A Búvócska videoklip gyönyörű. Szerintem a tévében is elmenne, hogy többen lássák. Mi kell ehhez?
Azt én sem tudom… Talán csak kilincselés, talán sokkal több annál. Ezt a klipet a helyi televíziók számára készítettük, meg persze az internetre, ami egyre nagyobb teret biztosít a megmutatkozáshoz és megpróbáljuk odavarrni a dalok mellé a novemberben megjelenő lemezre is… Remélem sikerül!
(A videoklip itt nézhető meg. – a szerk.)
Tervek a jövőre? Maradtok főleg a nagy szerzők verseinél vagy saját szövegekkel is megpróbálkoztok?
Az új albumon is lesz saját szöveg, ahogyan ezt már megpróbáltuk a „Tajtékos ég” című lemezen. Én nem merek ilyesmire vállalkozni, de Zsapka Zsolt igen és a jelek szerint sikerrel, de azért fő tevékenységünk továbbra is az ismert, vagy kevésbé ismert költők verseire irányul.
Hol kapható a Madárjós című lemezed? Miért éppen ez a címe? Kiknek a verseit énekeled rajta?
November végén jelenik meg, a honlapomon megrendelhető lesz, továbbá lesznek karácsonyi lemezbemutató koncertek, ahol szintén megvehető és reményeim szerint sikerül eljuttatnom a hazai magyar hanglemez- és könyvesboltokba is. A „Madárjós és a tél” című dal ihlette a lemez címét. Ez a dal a Kor-Zár lemezen is szerepel majd, de talán annyiban érdekes, hogy nem egyszerűen átmásoljuk egyik lemezről a másikra, hanem teljesen más hangszerelésben és más zenészekkel szólal meg mindkét lemezen. Öt verset énekelek Böröczki Mihálytól, a többiek pedig: József Attila, Nagy László Tompa Mihály, Csontos Vilmos, M. Csepécz Szilvia és Szarka Tamás.
Igaz, hogy te is, családod is tagja a cserkészszövetségnek?
Igen, a gyermekeim tagjai.
A sok elfoglaltságod mellett jut időd a magánéletedre, családodra?
Sajnos, nem elég az az idő, amit velük tölthetek, de úgy gondolom, hogy sokan vagyunk így ezzel. Felgyorsult az életünk és nincs időnk a fontos dolgokra, mert az összes energiánkat és időnket elveszi a napi megélhetésért való küzdelem…
Talán indiszkrét kérdés, de meg tudsz élni a zenei életből vagy más tevékenységgel is kell foglalkoznod, hogy „igazi szakmádnak” hódolhass?
A válasz nem teljesen egyértelmű, mivel ahhoz, hogy a zenélésből meg tudjak élni kell egy komoly szervezői tevékenység és mivel nem vagyok eléggé ismert ahhoz, hogy menedzserem legyen így ezt a munkát is magam végzem.
A Kultúrpart által meghirdetett Dalversenybe nevezett több mint 500 versenydal között a Te, illetve a Kor-Zár dalai hat helyet is szereztek a legjobb 125 között. Elégedett voltál ezzel az eredménnyel? Szerintem ugyanis klassz…
A verseny tisztaságával kapcsolatban voltak fenntartásaim, de ez valószínűleg azért volt, mert nagyon gyerekcipőben jár még ez a kezdeményezés. Mi nem generáltuk a szavazatokat, minden szavazat igazi volt és még így is több napon át vezettük a népszerűségi listát „A madárjós és a tél” című dalunkkal. Elégedett vagyok az eredménnyel, mert láttam, hogy milyen sokan szavaznak ránk és ezért nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki ezt megtette. Köszönjük!
Sok szervezet foglalkozik a magyar iskolák népszerűsítésével, tavaly több helyen te is felléptél ilyen programokon. Szerinted miért jó a magyar iskola?
Erre nehéz röviden válaszolni… Nemzeti kisebbségünk fennmaradása a cél. Általában megsértődünk, ha leszlovákoznak, vagy cseheznek minket Magyarországon, tehát valahol megvan még az önérzetünk és nemzetiségünkhöz való ragaszkodásunk, csak nagyon könnyen feledkezünk meg arról, hogy ez mit is jelent. Magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul imádkozunk, mert gyermekkorunkban így tanultuk meg. Azért kell a magyar óvoda, iskola, templom, színház, koncertterem és még sorolhatnám, hogy gyermekeink is így tanulják meg! Az új, közös Európában véleményem szerint számunkra a szlovák is csak egy olyan idegen nyelv, mint az angol, vagy a német, vagy bármelyik, hiszen ki tudja, hogy hol talál majd munkát a gyermekünk. Európa lett a hazánk, Szlovákia pedig a szűkebb hazánk, ahová a szülőházunk, a rokonaink a gyermekkori barátaink és emlékeink kötnek, ezért fontos megtanulni és jól beszélni szlovákul, de nem érdemes gyökértelenné válni miatta. Persze nem törvényszerű, de ez sajnos nagyon könnyen megtörténhet, ha az ember az idegen nyelvű iskolából indul. Könnyebb megtanulni szlovákul, akár áldozatok árán külön órákon és tanfolyamokon (mint pl. angolul), mint nemzeti öntudatot szerezni, erre ugyanis nem léteznek tanfolyamok, amire befizethetünk és sikerrel elvégezhetjük…
Felvidék Ma, ncs
