Ritka egyetértést hoztak a parlamenti pártok között a magyar–szlovák fejlemények Magyarországon. Előbb a házbizottságban értettek egyet főbb vonalakban a Fidesz által kezdeményezett politikai nyilatkozattal, majd kora este, a miniszterelnök által összehívott ötpárti találkozón.
Összehangolt, közös, a nemzet érdekét szolgáló cselekvésre van szükség, mert „ha nem vigyázunk, akkor a nacionalisták tönkretesznek bennünket” – fogalmazott tegnap napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök a diplomáciai feszültség egyik okát abban látta, hogy a szlovák szélsőségesek minket, a magyar radikálisok pedig északi szomszédunkat provokálják. Nem szabad azonban egyenlőséget tenni a két ország között. Figyelmeztetett: Szlovákiában az államéletben is jelen vannak a gyűlölködők, míg Magyarországon csak a társadalom szélén kapnak helyet. A megoldási lehetőségekről szólva a kormányfő azt mondta, nincsenek könnyű helyzetben, mivel Magyarországon pár száz vagy ezer fős csoport felelős a „balhékért”, mely nem függ az éppen hatalmon lévőktől. „Nem fogadható el, hogy szurkolás helyett politikai provokáció szándékával indulnak el tucatnyian egy futballmeccsre, vagy az sem, hogy egy másik nemzet zászlaját elégessék” – érvelt.

Valóban, egyik mélypontjára jutott a két ország közötti viszony – ismerte el Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint azonban azért, hogy a pozsonyi vezetés idáig jutott, Gyurcsány is felelős. A KDNP is elítélte a nemzetek megsértését és provokálását, ám Semjén Zsolt pártelnök sem hagyta ki a belpolitikai szál emlegetését: párhuzamot vont a Gergényi Péter vezette rendőrség tömegoszlatásai és a szlovák hatóságok dunaszerdahelyi fellépése között. Semjén ugyanakkor békülékenyebb hangot is megütött, amikor közölte: készek a tárgyalásra a közös fellépés érdekében. „Jóérzésű magyarok és szlovákok elképedve nézik, mi történik” – ezzel már a szabad demokrata Fodor Gábor érvelt. A pártelnök egyetértett a miniszterelnökkel abban, hogy a szlovák kormány együttműködik a kirekesztő nacionalistákkal. Boross Péter volt miniszterelnök pedig az MDF nevében úgy fogalmazott, hogy nem valók a magyar közéletbe a határon túl kárt okozók.

„Meggyőződésem, hogy a magyarok többsége békepárti. Volt már azonban olyan, hogy mindkét országot romlásba vitték a fasiszták” – érvelt Lendvai Ildikó. A szocialista frakcióvezető jelezte, abban egyetértenek, hogy a veszély a magyar és a szlovák nemzeti érdeket is fenyegeti. Majd kérte, hogy mivel a kollektív bűnösség ideje lejárt, most járjon le a hamis szolidaritásé is, amely védőernyőt biztosít mindkét ország szélsőségeseinek. „Erkölcsi és gazdasági érdekeket sért a kakaskodás” – tette hozzá.

Gyurcsány viszonválaszában üdvözölte, hogy annak a ritka pillanatnak lehet tanúja, amikor az alapkérdésekben egyet tudnak érteni a pártok.
Valamennyi frakció egyetértett abban, hogy szükség van a Fidesz által kezdeményezett, a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról szóló politikai nyilatkozatra. A tervezet tartalmát az Országgyűlés Hivatala egyezteti a héten az öt parlamenti párttal, és a tervek szerint jövő hétfőn szavazhatnak is róla – közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság rendkívüli ülése után. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője a kezdeményezést a magyar–szlovák viszonyban mindennapossá váló feszültséggel indokolta, ami miatt szerinte szükség van arra, hogy a magyar parlament „közös hangon” szólaljon meg.

„Párbeszéd útján kell megoldani a vitás kérdéseket, én minden ilyen kezdeményezésre nyitott vagyok” – fogalmazott lapunk érdeklődésére Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szlovák törvényhozás múlt heti döntéséről. A szlovák Nemzeti Tanács múlt kedden fogadott el határozatot, amely megkérdőjelezi az ottani magyar képviselők jogát, hogy részt vegyenek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésein. Szili, aki a magyar–magyar párbeszéd fontos intézményének tartott fórumot vezeti, kifejtette: sajnálatosnak tartja az egy héttel ezelőtti szlovák döntést. Mint mondta, már másfél hónapja levélben kérte szlovák kollégájától, hogy tárgyaljanak erről a kérdésről, de pozsonyi partnere lényegében kitérő választ adott. A világban egyébként több példa van arra, hogy a határon túli politikusok ilyen fórumokon egyeztetnek az anyaországgal, így tudnak különböző kérdésekről tájékoztatást adni. Ez teljesen elfogadott formája a kapcsolattartásnak – tette hozzá Szili Katalin.

Népszava online