A beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat – emelte ki Sólyom László. Mint hangsúlyozta: a határon túl élő magyarok számára az iskolaválasztásnál nem lehet az a kérdés, hogy “magyar vagy minőségi” intézményt válasszanak-e. Személyes tapasztalataira hivatkozva beszámolt arról, hogy egészen kitűnő iskolákat ismert meg a magyarlakta vidékeken tett látogatásain.
Mint elmondta: ezeken az útjain mindig felkeres magyar nyelven oktató iskolákat is, s eddig hét felsőoktatási intézménybe és 13 általános vagy középiskolába látogatott el.
A köztársasági elnök fő célkitűzésnek nevezte, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetősége anyanyelven tanulniuk a határon túl élő magyaroknak. “Ehhez gyerek kell” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek a problémának a kezelésekor nem lehet megkerülni a népesedési kérdés felvetését sem.
Az államfő már többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése.
A köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat ötödik találkozóján beszélt, amelynek témáját ezúttal a “Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl” címmel jelölték meg.
A 2006 tavaszán elkezdett konferenciasorozat céljai közé tartozik az, hogy az egyes nemzetrészek egymással is kommunikáljanak, valamint átformálják a közbeszédet Magyarországon és a határon túl.
MTI
