Megszavazta az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén az éves emberi jogi jelentést, mely fontos, a kisebbségekre vonatkozó kitételeket is tartalmaz. A jelentés szerint – amelyhez több magyar képviselő is magyarázatot fűzött – „a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvei jelentik a leghatékonyabb eszközt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kezelésére”.
A képviselők sürgetik egyebek között, hogy az Európa Unióban számolják fel a romák szegregálását, továbbá biztosítsák az anyanyelv használatához való jogot.
A szöveg emlékeztet, hogy az uniós politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, és az EP ezeknek a kidolgozását várja.
A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik alulreprezentáltak a politikában is, a kevés számú integrációs program pedig széles körű romaellenességgel párosul.
A decemberben tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (Fidesz), aki komoly üzenetnek mondta a parlament részéről, hogy létrehozta az alapvető jogok ügynökségét, és rámutatott a régi és az új EU-tagállamok eltérő problémáira is. „Európa nyugati felén az alapvető jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik… Ugyanakkor az új tagállamokban … még alapvető szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekről beszélünk, akkor őshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvető jogait” – fogalmazott.
Az erdélyi magyar Sógor Csaba szerint a nemzeti kisebbségeket „sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit”.
A szerdai szavazatokat magyarázva Olajos Péter (MDF) méltatta, hogy a jelentés „korábbi hiányosságokat a kisebbségi jogok területén megszüntet”. Különösen fontosnak tartotta azt a paragrafust, „amely kimondja, hogy az önrendelkezés a leghatékonyabb eszköz a nemzeti kisebbségek közösségének problémáinak kezelésében, mégpedig úgy, hogy az EU-ban létező legjobb példákat kell követni a személyes, a kulturális, a területi, a regionális autonómiák vonatkozásában”.
Gál Kinga arra is utalt, hogy a jelentés „átfogó és számos aspektusában áttörést hozó”, ugyanakkor „számos elfogadott paragrafusa vitatható…, amit elfogadhatatlannak tartunk, hogy uniós szinten szabályozzunk”.
Tőkés László erdélyi magyar püspök úgy vélte, hogy „a kisebbségi jogokról szóló fejezet … alapját és kezdetét jelentheti az EU kisebbségvédelmi jogrendszere megalkotásának”. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy kimaradtak a hagyományos kisebbségre, a közösségi jogokra meg a területi és regionális autonómiára vonatkozó megfogalmazások.
Járóka Lívia (Fidesz) közleményében arra emlékeztetett, hogy módosító indítványában olyan „cselekvésközpontú stratégiát sürgetett a romák érdekében, amely világos célokat bemutató útitervet kínál a tagállamok számára”. „Az oktatás, lakhatás, egészségügy és hátrányos megkülönböztetés területeit együttesen megcélzó, a tagállami rossz gyakorlatokkal szemben pártokon és kormányzati ciklusokon túlmutató programot kell kidolgozni, amely a leginkább válságos régiókban az azonnali cselekvés alapjául is szolgálhat” – vélte a képviselő a dokumentum romákra vonatkozó fejezete kapcsán.
A jelentés foglalkozik a migráció témájával is. Mint fogalmaz, ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák, … hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében”.
Az EP arra is kitért, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttműködés gyakran az emberi jogok és alapvető szabadságok – nevezetesen a magánélethez való alapvető jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség – alacsonyabb szintű védelméhez vezet”.
Echo TV
