Szlovákia kampányt indít a júniusi EP-választások részvételi arányának növelésért, mivel 2004-ben ez az érték náluk volt a legalacsonyabb. A kezdeményezés elsősorban az első-szavazókat kívánja mozgósítani, hogy a fiatalok egymást is rábeszéljék a voksolásra, jelenti az EurActiv pozsonyi szerkesztősége.
2004-ben Szlovákiában volt a legalacsonyabb az EP-válaztásokon való részvételi arány: A választóknak csupán 17 százaléka járult az urnákhoz. Hogy elkerüljék ennek megismétlődését, Szlovákia egy, az Európai Parlament által támogatott projektet indít, melynek célja, hogy állásfoglalásra ösztönözze a fiatalokat.
A kampány során főszerepet kapnak az innovatív eszközök és a 2009-es év is új nevet kap: „szuper választói évnek” keresztelik el. Az elnevezés arra utal, hogy idén, rövid időn belül három választásra is sor kerül. A szlovákoknak dönteniük kell az államfő, a regionális vezetők és EP-képviselők személyeiről is.
Ki szavazna egy „szép nyári szombaton”?
Róbert Hajšel, az Európai Parlament pozsonyi információs hivatalának vezetője úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a 2004-es eset megismétlődjön. Hajšel szerint Szlovákia ekkor „állította fel az EP-választások történetének legszomorúbb rekordját, hiszen a szavazóknak csak 17 százaléka adta le voksát”.
Az alacsony részvételi arány annál is inkább zavarba ejtő volt, hogy a szlovák választóknak akkor volt először lehetőségük, hogy döntsenek, kik tolmácsolják a véleményüket Brüsszelnek.
Szlovákia jelenleg 14 képviselővel van jelen az Európai Parlamentben, melyből kettő magyar politikus. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád a Magyar Koalíció Pártjának képviselőiként jutottak az Európai Parlamentbe.
Nem adnak okot optimizmusra azonban az idei évre szóló előrejelzések sem. Az Eurobarometer felmérése szerint a szlovák választóknak csak 15 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy a választásra. Ennél csak Portugáliában alacsonyabb a biztos szavazók aránya (14 százalék).
„Június 6. valószínűleg egy szép nyári szombat lesz, mikor sokan inkább a vízpartra mennek, mint a szavazófülkébe.” – mondta Sergej Kozlík szlovák EP-képviselő. A szlovák közélet attól tart, hogy a fiatalok és első-szavazók nem törődnek majd azzal, hogy leadják voksukat.
Európai Diákparlament
Az EU által finanszírozott kampány a „Európai Diákparlament” elnevezést kapta. A projekt célja, hogy civil kötelességük teljesítésére, vagyis szavazásra ösztönözze a fiatalokat. Első lépésként egy szociológiai felmérést folytattak le, amely felbecsülte, mennyire komolyak a fiataloknál a motivációs hiányosságok. Az eredmények azt mutatták, hogy az első-szavazóknak csak 21 százaléka „biztos” benne, hogy elmegy szavazni, és további 13 százalék „majdnem biztos” benne, hogy így fog tenni. A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy sokkal több a biztos szavazók aránya, ha az elnökválasztásról, vagy a regionális választásokról kérdezik őket.
A projektben innovatív kezdeményezésekkel igyekeznek fokozni a választói kedvet. Elsőként a nagyszombati SS. Cyril and Methodius Egyetem Politikatudományi Kara által kidolgozott kvíz-versenyre kerül majd sor, amelyen végzős középiskolai diákok mérhetik össze a tudásukat európai témákban. Az egyetemi hallgatók számára EP-szimulációt szerveznek az egész országban, ahol a fiatalok a parlament plenáris üléseit és a bizottsági munkát tapasztalják meg saját bőrükön. A szimuláció eredményeként megszülető határozatot Szlovákia EP-képviselőinek nyújthatják át.
A fiatalok fontos multiplikátorai a társadalomnak, hiszen beszélgetnek a családjukkal és a barátaikkal az őket érintő kérdésekről, vélik a politológusok. Erre alapozzák azt az érvelést is, hogy minden megnyert fiatal választó, további három, vagy négy embert befolyásolhat. Sőt, a szakértők szerint azok, akik vonakodnak a szavazástól, általában nem ismerik a politikai pártok programjait.
A szociológiai felmérést 2009 januárjában végezték, amikor a legtöbb szlovákiai párt még nem mutatta be az EP-választásokra szánt jelöltjeinek listáját, és nem állította össze választási programját.
EurActív
