Autonómia miatt tanácsolták el Sólyom Lászlót.
A román kormány attól tart, hogy Sólyom László Erdélyben támogatni fogja a területi autonómia gondolatát. A román légügyi hatóságok visszavonták az elnök gépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét. Sólyom ezért autóval utazik Székelyföldre.
Rendelkezik leszállási engedéllyel az a katonai repülőgép, amellyel Sólyom László magyar köztársasági elnök Marosvásárhelyre szándékozott repülni március 15-én délután, nyilatkozta a helyi Transilvania repülőtér igazgatója, Ştefan Runcan pénteken.
„Velünk nem közölték, hogy törölték volna a repülőutat. Engedélyt kértek tőlünk, és mi megadtuk”, mondta Runcan hozzátéve, hogy a repülésről közvetlenül a védelmi minisztérium kommunikál a magyar hatóságokkal, mivel katonai gépről van szó.
A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) ma délelőtt kiadott közleményében azonban az áll, hogy a magyar államfő vasárnap helyett szombat délután autóval utazik Székelyföldre, mert a román légügyi hatóságok az elnök gépének általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyét időközben indoklás nélkül visszavonták.
A román fél március 11-én megadta a leszállási engedélyt, amit a március 12-ei jegyzékükben indoklás nélkül vontak vissza, mondta el az Index érdeklődésére Horváthné Fekszi Márta a külügyminisztérium államtitkára. Tekintettel arra, hogy a látogatásra már szombaton sor kerül, a jövő héten térnek vissza a témára, válaszolta Fekszi arra a kérdésre, hogy tervezi-e a Külügyminisztérium a román nagykövet berendelését.
A leszállási engedély visszavonása kapcsán Adrian Cioroianu korábbi külügyminiszter pénteken azt nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak, hogy tudomása szerint az államelnöki hivatal az egyetlen olyan intézmény, amely kezdeményezhette a magyar államfő látogatásának meggátolását. „Véleményem szerint tévedés volt nem engedélyezni a látogatást. Kínosnak tartom ezt a helyzetet számunkra és Magyarország számára is” – idézi Cioroianu szavait a Krónika.
„Az államfő szomszédos országokba tett hivatalos és magánlátogatásai mindig is messzemenően figyelembe vették országaink euroatlanti szerződésekben is kifejezett partnerségét, és szolgálták az együttműködés erősítését, valamint a kisebbségi magyarság támogatását, érdekeik képviseletét.
A kétoldalú kapcsolatok jelentős vívmánya, hogy országaink egymás kultúráját és történelmét a nemzeti ünnepeink kölcsönös, méltó megemlékezésével tisztelik meg. Mind Románia, mind Magyarország alapelvként fogalmazza meg az elkötelezettséget a határon túli nemzetrészek iránt. Ez tükröződött legutóbb is a román államfő sikeres magyarországi látogatás során.
Ebben a szellemben készítette elő a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium Sólyom László vasárnapra tervezett ünnepi látogatását. Az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.”
Ugyanazon forrás szerint a román hatóságok „felelősséget és bölcsességet” kívánnak tanúsítani, és nem hagyják, hogy Sólyom László attitűdje befolyásolja a két ország közötti jó viszonyt főként olyan pillanatban, „amikor a gazdasági válság súlyosbodik, és a magyaroknak és románoknak össze kell fogniuk, nem széthúzniuk”.
Újságírók csütörtök este megkérdezték Traian Băsescu román államfőt, hogy mi a véleménye arról, hogy „román hatóságok eltanácsolták” a magyar köztársasági elnököt erdélyi látogatásától március 15-én, mire az államfő kurtán csak annyit válaszolt: „Ez a román hatóságok dolga”.
A magyar elnöki hivatalnak nincs tudomása arról, hogy a magyar államfőt eltanácsolták volna erdélyi útjáról. A budapesti Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője szerint akár „külügyminisztériumi úton” is érkezhetett az „eltanácsoló” levél. A magyar külügy azonban – ha a levélről kérdezik – továbbra is elzárkózik a válaszadás elől. „Még mindig nem kaptuk meg a tájékoztatást a területi főosztályunktól arról, hogy érkezett-e hozzánk ilyen levél” – indokolta az Új Magyar Szó kérdésére a szóvivői iroda munkatársa.
RMDSZ-es források a KEH és a magyar külügy elzárkózását azzal magyarázzák: valóban létezik egy eltanácsoló levél, ám az erre vonatkozó információnak nem kellett volna kiszivárognia a sajtóba. „Borboly Csabának is azért kellett cáfolnia utólag az ezzel kapcsolatos, sajtónak kiküldött sms-eit, mert a magyar külügytől rászóltak, hogy elhamarkodottan cselekedett” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő RMDSZ-es politikus.
Ennek azonban ellentmond, hogy az RMDSZ hivatalos közleményben adta ki ezt az információt, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke pedig tegnap is azt nyilatkozta a sajtónak: a levél igenis létezik. „Az a tény, hogy az értesülést nem cáfolta meg tételesen sem a magyar, sem a román fél, a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a hír igaz” – jelentette ki a manna.ro-nak a politikus. Szerinte az sem tekinthető közvetett cáfolatnak, hogy a román és magyar illetékes hivatalok azt mondták, nincs tudomásuk eltanácsolásról.
Az eredeti forgatókönyv szerint Sólyom László a budapesti, hivatalos állami ünnepség után, 15-én délután Csíkszeredában vett volna részt az erdélyi magyarság megemlékezésein. A megváltozott program szerint az államfő szombaton állít kopjafát a szabadságharcban elesettek emlékére Nyergestetőn, ahol ünnepi beszédet is mond. Az államfő még aznap hazautazik, így vasárnap részt vesz a hivatalos állami ünnepségeken. Traian Băsescu román államfő a híresztelésekkel ellentétben nem vesz részt a székelyföldi ünnepségen.
Sólyom László eredetileg a Vajdaságba látogatott volna március 15-én, de a háromnaposra tervezett útját egynaposra rövidítette, mivel Boris Tadič szerb államfő „jelentős fenntartásokkal” fogadta a magyar államfő délvidéki látogatásának ötletét, és úgy nyilatkozott, hogy az veszélyeztetheti a Vajdasági Statútum és más fontos kérdések rendezését. Az egynapos látogatás ötlete viszont a Vajdasági Magyar Szövetségnek nem tetszett, ezért lemondták a közös ünneplést.
Felvidék Ma, kitekinto.hu, ddg
