Királyhelmecen véget ért a nyolc estén át tartó Pro Christ műholdas evangelizáció. Egy-egy program, esemény után általában összegzést szoktak írni, hogy mennyien voltak, milyenek voltak a visszajelzések, vagy éppen érdemes volt-e fáradozni.
Azonban ez evangelizációval kapcsolatosan nem igazán lehet ilyenekről írni, hiszen emberileg nem lehet megítélni azt, hogy a nyolc estén keresztül hangzott igei üzenet kiben mit indított el, hány embernek a tekintetét fordította az Isten felé, ill. hogy mennyien voltak azok, akik a ProChrist alkalmai által döntöttek Jézus Krisztus mellett, s tették életüket, tetteiket, döntéseiket az Úr Isten kezébe. Tehát nem kívánom és nem is tudnám értékelni a nyolcestés evangelizációt, hanem csupán szeretném röviden leírni, hogy mi is az a ProChrist, mit jelent a műholdas evangelizáció fogalma, s egyáltalán mi az amibe bekapcsolódtunk, ill. református gyülekezetünk mellett bekapcsolódtak a helyi történelmi egyházak, vagyis a római katolikus és a görög katolikus gyülekezet is.
A ProChrist egy felekezetközi, vagy írhatom talán, hogy felekezetek felett álló egyesület, mozgalom, mely az evangelizációnak egy különös formáját használja, mivel a legmodernebb technika felhasználásával, élő műholdas közvetítés útján kívánja eljuttatni a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet Európa számos országába. A szervezet, s az evangelizációnak ez a „műfaja” Billy Graham, amerikai baptista prédikátor 1993-as németországi szolgálata után alakult, majd a ProChrist vezetését, ill. az evangelizátor szolgálatát Ulrich Parzany németországi evangélikus lelkész vette át, aki korábban a németországi Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek volt a főtitkára. Magyarország először 2000-ben kapcsolódott be a programba, s akkor még csupán 13 helyszínen közvetítették magyar nyelven az igehirdetéseket. 2006-ban már 56 magyar nyelvű helyszínt regisztráltak, s ebben az esztendőben pedig már 77 magyar helyszínen lehetett követni a ProChrist „műsorát”, amely helyszínek nem csupán a mai Magyarország területére korlátozódtak, hiszen Erdélyben, Kárpátalján és az idén nálunk, Felvidéken is voltak magyar nyelvű helyszínek. Meg kell talán jegyezni, hogy a német helyszínek után magyar nyelvű helyszínből van a legtöbb. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy ebben az évben Európában közel 1300 helyszínen és 16 nyelven sugározták a ProChrist evangelizációt. S ha egy kicsit elmélázunk ezeken a számokon, akkor szinte megdöbbentő, vagy inkább reménységet keltő, hogy ennyi helyszínen, valószínűleg több tízezer, sőt százezer ember követte figyelemmel estéről estére ugyan azt az örömüzenetet, hallgatta egyszerre a ProChrist énekeket, vagy éppen nézte a különböző bejátszásokat. És bár külön országokban, különböző nyelveken, de mégis talán egy nyelvet beszélve és értve, a Krisztusról szóló jó hír nyelvét felfogva voltunk külön-külön is együtt, egy nagy közösséget, gyülekezetet alkotva. Biztos vagyok abban, hogy sokak számára felemelő, megerősítő ez a tudat.
Ahogyan az az előbbiekből kitűnik, nem először rendezték meg a ProChrist műholdas evangelizációt, azonban számunkra először lett felkínálva a lehetősége annak, hogy bekapcsolódjunk ebbe a programba, és itt, Királyhelmecen magyar nyelven sugározzuk az evangelizációt. Szlovákiában városunkon kívül még Rimaszombatban van magyar nyelvű ProChrist, az egyébként 65 szlovák nyelvű helyszín mellett.
Látva azt, hogy nagy szükség van arra, hogy a városunkban, a térségünkben élők megismerjék Jézus Krisztust, elfogadják Megváltójuknak, megerősödjenek hitükben, a programsorozat helyi megszervezésébe bekapcsolódtak a helyi római katolikus és görög katolikus gyülekezetek, ill. lelkészek. A sugárzott “műsoron” kívül, helyi, élő műsorként láthatták a Kultúrházba betérők a református, római katolikus és görög katolikus gyülekezetek bemutatkozását, szolgálatát, valamint vendégként érkezett közénk a Fiatal Reformátusok Szövetsége (FIRESZ), hogy bemutassa tevékenységét, ill. megtekinthettük a Kisgéresi Református Egyházközség Mustármag bábcsoportjának a Kánai menyegző című előadását, és az Emmánuel elnevezésű keresztény zenekar koncertjének is részesei lehettünk.
Az egész ProChristnek a mottóját szem előtt tartva igyekeztünk minél több embert megszólítani, minél több helyre eljuttatni az evangelizációról szóló információt. Így nem csak a királyhelmeciek, de a környező falvakból is jöttek, hogy a ProChrist részesei legyenek, hogy épüljenek hitben, előbbre lépjenek a Krisztus ismeretben, s hogy e zűrzavaros, oly sok hamis értéket kínáló világunkban megerősödjenek, vagy éppen elinduljanak azon az úton, melyen Jézus Krisztussal, mint életük Megváltójával találkozhatnak. Én bízom benne, hogy nem volt hiábavaló bekapcsolódni a ProChrist műholdas evangelizáció-sorozatba, amelynek minden percéért, áldásáért, életekben történő változásokért egyedül Istené legyen a hála és a dicsőség.
Felvidék Ma, Molnár István – lelkész
