A Közügyek Intézete (IVO) felmérést készített Szlovákia demokratikus rendszeréről, amelynek eredményéről most tették közre jelentésüket. E szerint, az ország az 1-től 5-ig terjedő skálán 3,1-es eredményt ért el, ami csak gyenge közepes szintnek felel meg.
A felmérés során több területet vizsgáltak meg, amelynek számszerű eredményei az előző negyedévhez képest nem sokat változtak. A legrosszabb osztályzatot a média függetlensége kapta 3,5 jelzéssel, majd a demokratikus intézmények és a jogi állapot követte 3,25-tel. Az emberi és kisebbségi jogok 3-as, és a jogalkotás területe 2,75-ös
osztályzatot kapott. A Közügyek Intézete elnöke, Grigorij Mesežnikov szerint Szlovákiában inkább a negatív tendenciák uralkodnak, ugyanakkor több területen hosszabb ideje megfigyelhető egyfajta stagnálás.
Az intézet által készített jelentés szerint az elmúlt időszakban két kulcsfontosságú esemény befolyásolta Szlovákia demokratikus fejlődését: a globális gazdasági válság és az elnökválasztás. A gazdasági válság kezelése nehezen működik Szlovákiában, hasonlóan más európai országokhoz képest. Ugyanakkor Mesežnikov szerint ennél sokkal nagyobb baj, illetve az ország demokratikus alapelveit vonja kétségbe a magyar kártya kijátszása a elnökválasztási kampány során. Az intézet elnöke szerint azzal, hogy egyes politikusok a szlovák nemzetiségű polgárok félelmeit és előítéleteit megpróbálják kihasználni a magyar nemzetiséggel szemben, csak súlyos nemzetiségi ellentétet szül, aminek következtében a demokrácia értékrendje veszít súlyából, miközben ez elengedhetetlen feltételen lenne a fejlődésnek.
A jelentés továbbá felhívja a figyelmet azokra a súlyos hiányosságokra, amelyet a jelenlegi kormánykoalíció munkájánál tapasztalt. A közpénzek nem megfelelő felhasználásával, amellyel saját gazdasági érdekcsoportokat szolgálnak ki, jelentős mértékben növeli a polgárok bizalmatlanságát az állam felé. Ugyanakkor félő, hogy a korrupciós esetek egyre gyakrabban fordulnak elő, így feltételezhető, hogy Marian Janušek volt építési és regionális
fejlesztési miniszter esete sem az utolsó lesz. Mesežnikov szerint nagyon nagy baj, hogy a kormány az ellenzék javaslatait szinte egyáltalán nem fogadja el, és a jogalkotás abszolút dominanciájára törekszik. Ráadásul gyorsított jogalkotási eljárást alkalmaz úgy, hogy közben a gazdasági válságra hivatkozik. A Közügyek Intézete szerint ez szabálytalan, hiszen minden törvény megalkotásához először szakmai vita szükségeltetik. Mesežnikov szerint egyedüli pozitívumként a külpolitika terén való változás mondható el, aminek egyik oka az új külügyminiszter Miroslav Lajčák, akitől talán jobban várható a magyar-szlovák szintű kapcsolatok újjáéledése.
Felvidék Ma, spectator.sk, VZS
