A parlamentben újra terítékre került az értékpapírokról szóló jogszabály, miután azt a köztársasági elnök nem írta alá. A kormánykoalíció képviselői nem csináltak gondot ebből, 82 szavazattal (legalább 76-ra volt szükség) ismét megszavazták a javaslatot, mely így már  Gašparovič kézjegye nélkül is törvényerőre emelkedik.

Gašparovičnak szerint két módosító javaslat a törvényben az alkotmányosság szempontjából megkérdőjelezhető. A megszavazott jogszabály nagyobb jogkörökkel látja el a környezetvédelmi minisztériumot, amely engedélyezheti, hogy az általa alapított vállalatoknak ne kelljen pénzt adniuk az ún. tartalékalapba (melyből többek között a hulladékok likvidálását is fedezik). A kassai U. S. Steel vasútvállalatnak már meg is ígérték ezt a kivételes eljárást.

A gazdasági válság okán a többi vállalat is felére mérsékelheti pénzelvonásait a tartalékalapba.

A törvény lehetővé teszi, hogy az elértéktelenedett értékpapírokat tulajdonosaik a Nemzeti Vagyonalapra ruházzák. A kormány ezzel reagált arra az elégedetlenségre, hogy a közelmúltban több értékpapír-tulajdonos is olyan felszólítást kapott, hogy fizessék ki ezen értékpapírok számlavezetési díját – több ezer koronát. Voltak, akik nem is tudták, hogy vannak még értékpapírjaik (ezek leggyakrabban a rendszerváltás utáni ún. kupónos privatizációból származtak). Ezen ellentmondásos helyzet tarthatatlanságára korábban Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke is rámutatott.

Felvidék Ma