A magyar-szlovák viszony valódi problémáját nem a Szlovák Nemzeti Párt, illetve néhány száz szélsőséges jelenti, hanem az, hogy a felek továbbra is képtelenek “józanul, objektív módon és empátiával” kezelni a közös múltat és a közös jövőt – olvasható abban a jegyzetben, amelyet a Sme című szlovák liberális lap közölt csütörtökön. Sem a magyarok, sem a szlovákok nem hajlandóak a múlt traumatizáló eseményeit a maguk korabeli összefüggéseiben vizsgálni, ami ahhoz vezet, hogy ezek “a megbékélés áthághatatlan akadályának minősülnek” – állítja a szerző.
Petőcz Kálmán a magyar külügyminiszter azon nyilatkozatára reagál, miszerint a magyar-szlovák megbékélés könnyebb lehetne, mint a francia-német volt, mert a magyarok és a szlovákok soha nem harcoltak egymás ellen. Petőcz szerint elvileg igaz, amit Balázs Péter állít, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar-szlovák múltban is számos, a feleket traumatizáló esemény van. Ezeken azonban mindkét félnek túl kell tennie magát, mert különben megrekedünk a 19. században.

Ugyanakkor a magyar miniszter tézisének van egy hiányossága. A francia-német és a magyar-szlovák viszony között van egy alapvető eltérés: Franciaországban nem él nagyszámú német kisebbség, s Németországban pedig nem él nagyobb francia kisebbség.
Ján Slota őszintesége, aki 2006-ban irigységgel nyilatkozott arról, hogy a cseheknek a háború után sikerült megszabadulniuk a németektől, míg a magyarok a szlovákok nyakán maradtak, bár keserű szájízzel, de ebből a szempontból érthető. Magyarországon ugyan 13 nemzetiség él, de közülük csak a romáknak van reális társadalmi és politikai súlya, így nem nehéz kisebbségi törvényeket hozni…

Miroslav Lajčák és Balázs Péter ezért bármennyire is tehetséges diplomaták, és biztos hogy sok gyakorlati dologban meg tudnak egyezni, a magyar-szlovák kapcsolatokat nem oldják meg. “A megoldás kulcsa az országokon belül, konkrétan elsősorban Szlovákiában van. A szlovák többség és a magyar kisebbség viszonyában vagy másképpen a szlovák és a magyar elit viszonyában található” – mutat rá a szerző, aki egyúttal leszögezi: nem lesz fegyverszünet a magyar-szlovák államközi kapcsolatokban, ha a szlovák vezetés a magyar kisebbséget érintő kérdéseket – és általában az országos dolgokat is – nem vitatja meg annak vezetőivel.

MTI, tt.