Miközben a tekintélyes francia Le Monde az európai baloldal történelmi térvesztését jósolja a júniusi európai parlamenti választásokon, Szlovákiában a Smer „megsemmisítő csapást” akar mérni a jobboldalra. Erről Boris Zala, a legerősebb szlovák kormánypárt EP-választási listavezetője beszélt a Smer-jelöltek csütörtöki, pozsonyi sajtóértekezletén. A pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke az „EP-ben teljesen csődöt mondó” szlovák jobboldal támadása mellett nemzeti húrokat is megpendített, amikor azt mondta, hogy „az MKP európai parlamenti képviselői nacionalista módon nyilvánultak meg” a strasbourgi testület ülésein.

Kritika a szlovák ellenzéknek
Zala szerint a Smer „személyes ellenfele” az SDKÚ és a dzurindai-mikloši politika. A listavezető sikernek tekintené, ha pártjának ezután több képviselője lenne az EP-ben. Jelenleg Monika Flašíková-Beňová, Vladimír Maňka és Miloš Koterec ül az EP-ben a Fico-párt színeiben. „Mindent megteszünk azért, hogy a lehető legnagyobb legyen a választási részvétel” – jegyezte meg Zala. Mint mondta, a Smer „a szociális állam, az energiabiztonság, a zöld növekedés és a kisebb bürokrácia programjával” akar kampányolni.
Boris Zala bírálta az SDKÚ-t, a KDH-t és az MKP-t, mert rosszul készítették elő a országnak a schengeni övezethez való csatlakozását, valamint azért is, mert a Lisszaboni Szerződés elfogadása kapcsán megzsarolták a kormánykoalíciót.
Vladimír Maňka „csak” az MKP-t kritizálta, mert „EP-képviselői felszólalásaikban szüntelenül Szlovákiát támadják”. Szerinte az unióban „egyetlenegy embert sem érdekelnek” ezek a beszédek. „Senki sem hallgatja őket ott” – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy csak Szlovákiában és Magyarországon „vonják magukra a figyelmet”.
Monika Flašíková-Beňová azt szeretné, ha a Smer a jelenlegi három mellé még további két-három helyet szerezne a június 6-án tartandó voksoláson. Úgy gondolja, hogy ebben az esetben a Smer akár az Európai Parlament egyik alelnökének székét is megpályázhatná. Flašíková-Beňová a sajtóértekezleten cáfolta, hogy uniós biztos akar lenni, nem pedig újra EP-képviselő.

Nem az angolnyelv-tanfolyam a fontos
Pavol Kubovič, az SDKÚ elelnöke viszonylag éles hangon reagált a Smer sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Közleményében ez olvasható: „A Smer listavezetőjének nyilatkozata arra késztet bennünket, hogy felhívjuk a figyelmet: Zala úrnak a nullával egyenlő tapasztalatai vannak azon az európai politikai porondon, amelyen szeretne most megjelenni, és teljesen amatőr a gazdaságpolitikában, amelyről ma olyan sokat papolt. Azok a pártok, amelyeket a Smer listavezetője felelőssé tett a szlovákiai válságért, a gazdasági növekedés pályájára állították az országot. A jelenlegi kormány még mindig ebből a növekedésből él, jobban mondva: ezen a növekedésen élősködik. Az a párt, amelyet Zala úr az EP-választásokon képvisel, tehetetlen, nem képes szembenézni a válsággal, és csak tanácstalanul vár a csodára. Felhívjuk Zala úr figyelmét a hatalmon levő kormány válságellenes küzdelmének – úgymond – eredményeire: a csaknem 80 ezer új munkanélkülire, a legnagyobb arányú gazdasági visszaesésre a visegrádi államok körében, a gyanús tenderek révén kidobott 78 milliárd koronára. És végezetül: úgy tűnik, hogy a Smer EP-listájának vezetője egyáltalán nem értette meg az európai parlamenti választások lényegét. A tapasztalatokról és arról van szó, hogy ki tudja a legjobban képviselni Szlovákia érdekeit külföldön. Zala úr, a személyiségekről van szó, akik nem vesznek el és meg tudnak egyezni egymással az Európai Parlamentben. Oxfordi angolnyelv-tanfolyamok nélkül is.”

Le Monde: az európai baloldal történelmi térvesztése várható
Az alábbiakban ismertetjük a neves franciaországi napilapnak a bevezetőben említett fejtegetését. „Az Európai Unió országainak többségében a felmérések rossz eredményeket jeleznek előre a szocialistáknak a júniusi európai parlamenti választásokon. Függetlenül történelmi hagyományaitól a jelenleg nyolc tagállamban kormányzó baloldal nem találja a hangot a választókkal: a válság miatt balra tolódott közbeszéd ellenére a baloldalnak nincsenek mozgósító témái, a gondviselő állam újragondolására tett erőfeszítések pedig egyelőre még nem vezettek eredményre” – véli a Le Monde.
A mértékadó párizsi újságban megjelent elemzés szerint a szociáldemokrácia visszaszorulása történelmi méretű Európában. A bölcsőjének számító skandináv országokban a baloldali pártok már az elmúlt években jelentős vereségeket szenvedtek.

Évek óta „rugbiztonság” nélkül
A versenyképesség és a munkahelyek biztonsága közti megbékélését hirdető „rugbiztonság” (rugalmasság + biztonság) fogalmát megalkotó Dániában a baloldal 2001 óta nincs hatalmon. Az időnként idegengyűlölő beszédet is használó populista pártokkal szövetséget kötött, „gazdagabb és igazságosabb Dániát” hirdető jobboldal viszont képes volt a szociális modell megmentőjének szerepébe bújni. Svédországban a szociáldemokraták nem tudták visszaszorítani a munkanélküliséget, s az a fiatalok negyedét sújtotta a 2006-os választások előtt, amelyet a konzervatívok nyertek meg.
Az európai baloldal neuralgikus pontja azonban a Le Monde szerint a német szociáldemokrácia, amely tíz éve a német ipar versenyképességének megtartására törekszik a globalizációban, az előrelátó szociális állam és egy megelőző vízió kidolgozásával: a politika az oktatásra és a képzésre koncentrál. Gerhard Schröder kancellársága idején a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hozzájárult a német gazdaság megerősödéséhez, de az alacsony fizetések arányának növelésével mélyítette a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket. A szeptemberi parlamenti választások közeledtével a szociáldemokraták azonban ismét a leggazdagabbak adójának emelésében és a minimálbér törvényben rögzítésében látnák a megoldást.

Hanyatlik a a baloldali liberalizmus is
Ezzel párhuzamosan a baloldali liberalizmus is hanyatlásnak indult. A blairizmus nemcsak névadóját veszítette el, hanem vezető szerepét is az európai baloldalon. „A 12 évnyi hatalomban megfáradt brit Munkáspárt ideológiáját olyan szociális liberalizmushoz szokás hasonlítani, amely inkább liberális, mint szociális” – emlékezetet a lap. A Le Monde szerint viszont miközben az Új Munkáspárt fénykora egyben a londoni City fénykora is volt, a munkáspárti kormányok növelték a közszférában dolgozók arányát, és a közszolgáltatásokba is jelentősen beruháztak. Ugyanakkor a Gordon Brown vezette kormány gazdaságélénkítő programjának és a közelmúltban bejelentett bankállamosító intézkedéseinek ellenére a munkáspártiak mára lehetetlen helyzetbe kerültek, s képtelenek a gazdasági szabályozás előfutárai lenni.

Vereség vár a visegrádiakra is
A francia lap szerint a kérdés az, hogy a szociálliberális modell, amelyet a lengyel, a szlovák és a magyar szocialisták is zászlajukra tűztek, túléli-e megvalósítóit, akik – úgy tűnik – vereséget szenvednek az EP-választásokon.
A modern baloldal utolsó bástyája Spanyolország. A reformhagyományaihoz hű Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő pragmatista politikát folytat: a gazdaság liberális jellegét megtartva próbál tartalmat adni a nem túl erős gondviselő államnak. A munkanélküliség látványos emelkedésével és a termelés visszaesésével azonban elképzelhető, hogy a PSOE vereséget szenved június 7-én.
A francia lap rámutat: az elmúlt időszak baloldali megújulási folyamatából teljesen kimaradt francia, belga és görög baloldal sem tud jelenleg megfelelő válaszokkal szolgálni. A 12 éve ellenzékben lévő ortodox francia szocialisták arra is képtelenek voltak, hogy a lecsúszással fenyegetett néprétegeket elhódítsák a jobboldaltól. „A globalizációt eleinte alábecsülve, majd elutasítva sem tudták megakadályozni, hogy a jobboldal legyen a gazdasági szabályozás és a védelmező Európa képviselője” – írja a Le Monde.

Felvidék Ma, jag, MTI