Július 17-én avatták fel a felújított szovjet katonai temetőt Párkányban. Az ünnepségen Anna Belousovová is ott volt, aki egy pravoszláv kettős keresztet avatott fel a temetőben az ünnepség keretében. Az eseményre egyik olvasónk is reagált, aki eljuttatta levelét szerkesztőségünkbe:

A párkányiak talán még észre sem vették, hogy a szovjet temetőben – a II. világháború áldozatainak sírkertjében – Anna Belousovová-Malíková , a nemzet asszonya, befejezvén a szovjet hősök sírjai feletti gondoskodást, egy „szolíd”, két méteres kettős keresztet állíttatott a temető egyik végébe.
S vajon kinek a pénzén? Ezt a párkányiak még nem firtatják, holott az öt évig tartó korábbi emlékműharcban, amikor a párkányi csata 325. évfordulójára elkészült III. Ján Sobieski lengyel király lovas szobra, többen is találgatták, vajon honnan szedik össze a szervezők a monumentális emlékműre a pénzt? Megjegyzésekkel évekig „elemezték” a ma már úgymond nem divatos, klasszikus emlékmű emelését, és keserítették az elkötelezett szervezők életét.
S lám. Most itt e „modern” kettős kereszt állítása, melyet a legszélsőségesebb párt képviselője csendben és diplomatikusan véghez vitt e Duna-parti kisvárosban, ahol még ma is (sajnos egyre jobban csökkenő) jelentős számú magyar nemzetiségű lakos él ( 68 %), s van egy 500 tagú Csemadok-szervezet, van MKP, van a párthoz tartozó és semmilyen párthoz nem tartozó ifjúsági közösség, s persze 90%-ban magyar nemzetiségűekből álló önkormányzat. És senki nem szól, nem tiltakozik.
Pár héttel ezelőtt az MKP-s alpolgármester együtt emlékezett a Szlovák-Magyar Baráti Társaság szervezésében, úgymond a párkányi csata 90. évfordulója kapcsán a cseh legionistákra, akik a magyar katonákkal együtt haltak meg a harcokban.
Nesze neked történelem ! A párkányi csata 325.évfordulója 2008 októberében volt. A cseh megszállás idején nem párkányi csata volt, mert egész Dél-Szlovákiát megszállták a cseh légiósok. S erről a napokban egy magánszemély szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett, amelyben persze laikusként számtalan félremagyarázó dolgot írt le. Mert egyik részről mindent lehet – s nekünk meg már lassan megszólalnunk sem szabad.
Komáromban, Érsekújvárban és további, többségében magyar településeken vannak még, akik felemelik hangjukat, vagy rendezvény formájában próbálják helyrerakni a történelemhamisítók tudatos cselekvéseit. Valószínű, a negyven éves agymosás itt, a magyar történelem e huzatos csücskében teljesen kilúgozta a lokálpatriotizmust, az identitástudatot, s elvágta az ősi gyökereket. Mert egy dolog a magyar kultúra és szórakozás, és gazdasági gyarapodás, de közben az alattomosabbikja teszi a dolgát a jövő érdekében. Hacsak valami csoda folytán a 2009-ben Belousová-Malíková által felállított kettős keresztre hosszú vándorlás után rá nem száll az ősi sólyommadár.

Felvidék Ma, DE