Példátlan a pozsonyi nyelvtörvény, hisz Európa más országaiban nem pusztítják a kisebbségek nyelvét, hanem azt próbálják megőrizni. A Népszabadság mai számában olvasható az alábbi összefoglaló az európai kisebbségi nyelvhasználati szokásokról.

Spanyolország 1978-ban elfogadott alkotmánya az ország egész területére hivatalos nyelvként a spanyol (castellano) használatát rögzíti, ugyanakkor elismert három további regionális nyelvet is, a katalánt, a baszkot (euskera) és a gallegót, amelyek így hivatalosak a spanyol mellett Katalóniában és Balearesen, Baszkföldön, illetve Galíciában. 1982 óta a valenciano is hivatalos nyelv lett Valenciában.
Az említett, autonómiajogokat élvező tartományokban gyakorlatilag az állampolgár joga megválasztani, hogy spanyol vagy a “kooficiális” nyelven kívánja ügyeit intézni a hivatalokban, bíróságon stb. S bár az ország alkotmánya előírja a spanyol nyelv ismeretét, már a negyedszázada Katalóniában elfogadott nyelvi normatíva törvény szabad választást engedélyezett a katalán és a spanyol közül az oktatásban. Ez így van Baszkföldön is.
Katalónia új, 2006-ban elfogadott autonómiastatútumában még nyomatékosabban rögzítették a “saját nyelv” használatának jogi következményeit: eszerint a katalán “a normális és a preferált” a közintézményekben, s ennek megfelelően ennek ismeretéhez a tartományban élő spanyol anyanyelvűeknek kell “igazodniuk”. Pedig a hivatalos statisztika szerint Katalónia lakosságának 53 százaléka a spanyolt tartja anyanyelvének.
Romániában évekkel ezelőtt próbálkoztak nyelvtörvény megalkotásával. George Pruteanu néhai ultranacionalista szenátor dolgozta ki, és arról szólt volna, hogy tilos idegen szavakat keverni a román nyelvbe, s tilos üzletek, mulatók vagy intézmények külföldi megnevezését kiírni. A viták során a törvénytervezet egy gyenge változata maradt. Ma már senki nem törődik azzal, hogy az erdélyi magyarlakta települések helységnévtábláin ott áll a magyar településnév is. A román nyelvű szöveget továbbra is megkövetelik, az intézménynévtáblák, cégtáblák és cégérek engedélyezését ugyanis a helyi tanácsok urbanisztikai osztályai végzik. A magyar feliratozásra a román törvény 20 százalékos kisebbségi arányon felül kötelezi a helyi hatóságokat. De a jogszabály e küszöb alatt sem tiltja a kisebbségi nyelvhasználatot.
Németországban a konzervatív tábor politikusai is megosztottak abban, szükség van-e a német nyelvet védő törvényre. Az angol nyelvű feliratok a szövetségi köztársaságban is elöntik az üzletek portáljait, a hatóságok hozzáállása liberális.

Felvidék Ma, rovin, Népszabadság

A térképre kattintva az nagyobb méretben nyílik (forrás: mappery.com)