Távoli őse világelsőséget mondat magáénak, mivel az első kompakt – értsd: alsó középkategóriás – egyterű volt. Gyorsan követték a többiek (Citroën Xsara Picasso, Opel Zafira, Nissan Almera Tino, Daewoo Tacuma), de a Mégane Scénic elsősége elvitathatatlan.
Távoli őse világelsőséget mondat magáénak, mivel az első kompakt – értsd: alsó középkategóriás – egyterű volt. Gyorsan követték a többiek (Citroën Xsara Picasso, Opel Zafira, Nissan Almera Tino, Daewoo Tacuma), de a Mégane Scénic elsősége elvitathatatlan. Idén Genfben már az autó 3. generációja mutatkozott be, és előbb „hosszú”, majd klasszikus ötszemélyes változatban is megjelent a piacon. Az utóbbit teszteltük, 1,9-es dízelmotorral és Privilège csúcsszereltségben.
Alaktan
Körülbelül az autó feléig félreismerhetetlenek az új Mégane stílusjegyei, feltupírozva a hatalmas lámpákkal és az optikailag kihangsúlyozott légnyelőkkel. Hátul viszont már kimondottan „egyterűs” látvány fogad: falszélességnyi ajtó, amelyre a lámpatestek egy része is rálóg. Ezek a lámpák egyébként – bumeráng formájukkal – abszolút egyedivé és azonnal felismerhetővé teszik az autót a minivanok mezőnyében. Mindent egybevetve: az első generációstól jóval kevésbé „buszos”, a másodiktól jóval kevésbé extravanás a legújabb Scénic. Pontosan olyan, amilyennek egy korszerű egyterűnek lennie kell…
Belvilág
A kocsiban azonnal otthonosan érezzük magunkat, kimondottan kellemes miliő vesz körül. Gyorsan megszokjuk, hogy középen van a klasszikus műszerfalat helyettesítő színes kijelző, a rádió és a légkondi kezelőpultja is szépen olvad bele a környezetébe. A tesztautó 490 eurós felárért Kelet-Európa részletes térképét tartalmazó navigációs rendszerrel is fel volt szerelve, amelynek köszönhetően šumavai barangolásaink során kilométerek tucatjait spóroltuk meg, és festői hegyi falucskák egész sorát fedeztük fel. A bőrülések felárasak voltak (2000 €), de az egyterűekre jellemző praktikus megoldások (külön-külön mozgatható és kiszerelhető hátsó ülések, rengeteg kisebb-nagyobb rakodózug, beleértve a szőnyeg alattiakat is, kellemesen magas üléspozíció) nemcsak itt, de alacsonyabb szereltségi szinteken is az új Scénic standardjához tartoznak. Csakúgy, mint a biztonsági kelléktárból az oldal- és függönylégzsákok, vagy az elektronikus menetstabilizáló rendszer. Értékes extránk volt viszont még a kétrészes panorámatető (850 €), szélfogó hálóval kiegészítve.
Az országúton
Az 1,9-es dCi a középső az öt választható dízelmotor közül. Tekintélyes teljesítményével és nyomatékával fölényesen mozgatja az üresen másfél tonnás kocsit, ugyanakkor a hatfokozatú kézi váltónak köszönhetően igen takarékos. A teszt túlnyomó részét hegyvidéki utakon abszolváltuk, így megtapasztalhattuk, mekkora áldás a jóval 2000-es fordulatszám alatt jelentkező csúcsnyomaték. Még a hosszú kaptatókon is viszonylag ritkán kellett a váltókar után nyúlnunk, a sík szakaszokon pedig kivétel nélkül „hatosban” autózhattunk. Kellemes, komfortos vezetési élmény volt a közel kétezer kilométer, amelyet az a tudat is végigkísért, hogy az erő is ott van a talpunk alatt, ha kell. És nem is kevés…
| Adatlap | |
| Hengerűrtartalom: | 1870 cm3 |
| Teljesítmény: | 96 kW (130 LE)/3750min-1 |
| Nyomaték: | 300 Nm/1750min-1 |
| Sebességváltó: | hatfokozatú automata |
| Legnagyobb sebesség: | 195 km/óra |
| Gyorsulás 0–100 km/óra: | 10,6 s |
| Csomagtér: | 522–1804 l |
| Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): | 6,6/5,9/5,5 l/100 km |
| Ár: | 20 890 euró (629 332 korona) |
Vas Gyula
(A szerző felvételei
