A magyarországi roma gyilkosságot követően Szlovákia ismét Magyarországot támadja. Volt már példa arra, hogy a szlovák titkosszolgálat az alvilággal összefogva dolgozott a cseh és a magyar NATO-csatlakozás ellen. Most vajon kizárható, hogy Szlovákiában Magyarország destabilizációjáért szurkoljanak, sőt, tegyenek is érte? – kérdezte a Hírtelevízió tegnap esti stúdióvendégét, Duray Miklóst.
– A politika ilyen vonatkozásban szennyes dolog. A politikusok, ha alantas szándékok vezérlik őket, akkor nem csak a jelenségeket próbálják felhasználni a saját hasznukra, hanem olyan helyzeteket is próbálnak gerjeszteni, amelyekből majd hasznot húzhatnak. Valóban tudjuk azt, hogy 1998 előtt a szlovák titkosszolgálatnak volt egy olyan utasítása, hogy Csehországot és Magyarországot destabilizálni kell a NATO-csatlakozás megakadályozására. Persze ez nem biztos, hogy szlovák, és nem inkább orosz érdek lehetett. És ilyen politikai szándékok máskor is lehetnek.
Az adás videófelvétele megtekinthető (a képre kattintva) Duray Miklós honlapján
Jó az a szlovák vezetésnek, ha Magyarország gyenge? Mintha példákat látnánk erre akár Malina Hedvig esetében, akár a dunaszerdahelyi szurkolók megverésének esetében…
Tény, hogy Szlovákiában felderítetlen bűntettek vannak. A legismertebb ezek közül Daniel Tupýnak a meggyilkolása, és ez az ügy a mai napig nincs lezárva. De Malina Hedvig ügye is már három éve húzódik, és a mai napig a szenvedő alanyt próbálják gyanúsítani, hogy megpróbálta félrevezetni a rendőrséget. A dunaszerdahelyi szurkolóknak a megverése inkább egy látványos erődemonstráció volt. Erre márt volt példa Pozsonyban 1992-ben is a Fradi-szurkolók ellen. Az az érzésem, hogy az ilyen esetek többségét a politikai érdek gerjeszti. Ha a szlovák vezetés azt látja, hogy az erősen megosztott magyar közélet és elit egységesen állást foglal a szlovák módosított nyelvtörvény bevezetése ellen, akkor ez az érzet még inkább megerősödhet.
A szlovákok is érzik, tudják, hogy az a nyelvtörvény, amelyet elfogadtak, messzemenően nem felel meg az európai szokásoknak. Ha valamilyen példát keresünk az európai gyakorlatban, akkor viszont évtizedekre kell visszamennünk a történelemben, például Franco Spanyolországába, ahol valóban büntettek azért, ha valaki nem a spanyol nyelvet használta. Vagy visszamehetünk a második világháború előtti fasiszta Olaszországba, ahol a dél-tiroli német ajkúakat üldözték és telepítették ki. Szlovákiában, illetve a korábbi Csehszlovákiában ezek későbbi begyűrűzött hasonló politikai magatartások a magyarokkal szemben. A baj az, hogy ennek a mai napig nyoma van, a politikában pedig szándék is van ehhez, és sajnos, ahogy látjuk, a tettek is, ahogy ezt a mostani nyelvtörvény is bizonyítja.
Önt most amiatt támadják, mert azon bírósági per után, mely arra kötelezte önt, hogy kérjen bocsánatot a Szlovák Nemzeti Párttól, mivel egy 2006-os magyar kereskedelmi rádióban fasisztának minősítette őket, ön ezt a bocsánatkérést egy levélben magyarul tette meg…
Nekem ehhez jogom volt. Ezt nem tiltja semmilyen törvény. És ha a törvény valamit nem tilt, akkor az állampolgárnak arra joga van. Tény az, hogy amikor az InfoRádióban elhangzott a kijelentésem, akkor ez magyarul hangzott el. Hogy ezt hogyan értették meg, az ő dolguk, de megértették. Akkor az általam szó szerint lefordított, bíróság által meghatározott szöveg ugyanígy érthetővé válhat számukra. Ha esetleg megint bírósági vagy valamilyen más jogi eljárást akarnak ellenem indítani, akkor most valószínűleg már a jogászok fognak egymással összecsapni, akiknek a véleménye ebben bizony megoszlik.
Ján Čarnogurský volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmány minden egyes kisebbségnek biztosítja azt a jogot, hogy a saját nyelvét használja akár a közéleti értekezésben is. Tehát Ön mellé állt…
Čarnogurský egy korrekt jogász, aki nagyon vigyáz arra, hogy a jogot egyenesen és egyértelműen értelmezze. A kommunista időszakban is emiatt került összetűzésbe a kommunista rendszerrel. Örülök a megszólalásának, ahogy annak is, hogy a nyelvtörvény ügyében is megszólaltak olyan szlovákok, mint például Anna Záborská, az Európai Parlament egyik kereszténydemokrata szlovák képviselője. Ez azt mutatja, hogy ugyan a magyarellenesség Szlovákiában politikai ütőkártya, de nem mindenki fogékony erre.
A Magyar Koalíció Pártja és a civilek mit akarnak tenni a nyelvtörvény ellen?
Szeptember elsején hatályba lép a módosított nyelvtörvény. Ez egyben a Szlovák Köztársaság Alkotmányának Napja is. Az, hogy egy ilyen nyelvtörvény el lehet fogadni, az alkotmány szelleméből származik. Ezért szeptember elsején egy nagy tüntetést szervezünk a nyelvi jogainkért.
A magyar politikai elit is azt tervezi, hogy az európai színtéren is megpróbálnak lépéseket tenni a nyelvtörvény ellen. Ezt önök hogyan értékelik?
Örülök annak, hogy nemzetközi viszonylatban sikerült kialakítani egy összefogást. És ez nem kizárólag csak magyar összefogás. Ez azt mutatja, hogy Európának egy jelentős része – elsősorban a nyugati fele – átlépett azon a vonalon, amelyet a második világháború jelentett, és egy új korszakot kezdett el. A szolidaritás ennek az egyik jele, amely az Európai Uniónak az alapjait is megteremtette. Itt lenne az ideje annak is, hogy Szlovákia is tudatosítsa, hogy szembe kellene fordulnia a rossz emlékű múltjával.
Felvidék Ma
