“S vajon mi várható egy ilyen politikai párttól? Valóban a szlovák–magyar megbékélés? A felvidéki magyarság jogainak védelme, mi több, bővülése? Ugyan! Az egyetlen, amire Bugáréktól bizton számíthatunk, az nem más, mint egy, minden eddiginél nagyobb kompromisszumkészség a szlovák politika felé” – olvasható az erdélyi Krónika portál jegyzetében:

A tavaly őszi dél-tiroli tartományi választások két figyelemreméltó eredményt is hoztak. Az egyik a radikális német pártok előretörése volt, melyek a 35 tagú tartományi parlamentben összesen nyolc mandátumot szereztek.

A másik eredmény pedig, ami igencsak tanulságosnak tekinthető, az volt, hogy az autonómiával rendelkező olaszországi tartomány egyetlen német–olasz vegyes pártja, a liberális Zöldek ismét csúfosan leszerepeltek: mindössze két képviselőt küldhettek a regionális törvényhozásba. Hogy a liberális párt eredményén ma már senki nem csodálkozik – az egyébként erősen katolikus, konzervatív – Dél-Tirolban, nem csoda.

Hiszen annak ellenére, hogy mind az olaszok, mind a németek tudják: a két népcsoport együttműködése elengedhetetlen az autonómia gördülékeny működése, valamint a békés együttélés szempontjából, e cél elérését egyik tábor sem a vegyes etnikumú, hanem az önálló olasz és német érdekvédelmi szervezetek kooperációja által látják biztosítottnak.
Mindebben persze nem sok különös van.

Európában ugyanis alig akadnak olyan vegyes etnikumú pártok, melyek a marginális szerepnél akár egy milliméterrel is többre lennének képesek. Különösen nem olyan vidékeken, ahol a népcsoportok nem tanulják kölcsönösen egymás nyelvét, s ebből adódóan a vegyes párton belüli erőviszonyok eleve aszimmetrikus alapokra építkeznének. Nem csoda tehát, hogy sokan értetlenkedéssel fogadták a Bugár Béla vezetésével néhány hete alakult szlovák–magyar Most-Híd politikai párt létrejöttét. Az alakulat életrehívásának ötlete a szlovák kormány által generált etnikai feszültség meglovagolása, eszköze pedig egy kétoldalú balliberális politika, melyet olyan, balliberális nézeteikről közismert szlovákiai magyar és szlovák politikusok reprezentálnak, mint a párt elnökségében helyet foglaló A. Nagy László vagy Rudolf Chmel.

A párt vezetése ugyanakkor előszeretettel hangsúlyozza, hogy egyre jelentősebb a szlovák tagok száma is. Csakhogy, siessünk hozzátenni, e szlovák tagság jelenléte – mivel a szlovákok túlnyomó többsége nem tud magyarul – óhatatlanul magával fogja vonni a pártülések és más pártrendezvények szlovák orientációját. (E tendencia korai jelei már ma is tetten érhetők: elég ráklikkelni a szervezet honlapjára (), az oldal automatikusan szlovák nyelven jelenik meg; a magyar nyelv, szimbolikus módon, csak második opció.)

A kérdés csak az: vajon van-e jövője egy ilyen politikai szervezetnek Szlovákiában? A válasz: igen. Ennek pedig két fő oka van. Az egyik, hogy Szlovákia egyetlen magyar nyelvű napilapja, a monopolhelyzetével rendszeresen élő balliberális Új Szó üdvözli és támogatja a párt alakulását. A másik ok pedig az, hogy az igencsak vehemens szlovák média minden olyan kezdeményezést támogat, ami gyengíti a Magyar Koalíció Pártját. Hogy a média szerepe mennyire meghatározó, már egy friss közvélemény-kutatás is jelzi: eszerint Bugár pártja 5,2 százalékos eredménnyel bejutna a szlovák parlamentbe.

S vajon mi várható egy ilyen politikai párttól? Valóban a szlovák–magyar megbékélés? A felvidéki magyarság jogainak védelme, mi több, bővülése? Ugyan! Az egyetlen, amire Bugáréktól bizton számíthatunk, az nem más, mint egy, minden eddiginél nagyobb kompromisszumkészség a szlovák politika felé. Ebben fogja segíteni a pártot balliberális holdudvara, ezt fogják támogatni a magyar kormánypártok és a hozzájuk kötődő médiabirodalom, ezt az irányt fogja kommunikálni olvasói felé az Új Szó című napilap, és erről fog „reprezentatív” felméréseket készíteni a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet. Bugár pedig, aki 1998 és 2006 között, nyolc év kormányrészvétel során vajmi keveset tett a felvidéki magyarság kisebbségi jogaiért, a szlovák közvélemény harsány kacagása mellett be fogja bizonyítani: még ennél kevesebbre is képes.

Szerző: Németh Attila (Mire lesz képes a Most-Híd?, www.kronika.ro)