Napjainkban már egyre nyilvánvalóbb, hogy a régi rendszerben tanult irányítási módszereket egyeseknek sikerült átmenteniük a demokráciába is, s így ne csodálkozzunk, ha az uborkafán egyre feljebb kapaszkodók a lehető legtöbb helyen szeretnék megvetni lábukat. Ennek többnyire az az eredménye, hogy sem itt, sem ott nem tudnak érdemi munkát végezni. Ebbe a csapdába esett korábban Komárom polgármestere, akinek annyi funkciója lett egyszeribe, hogy végül miatta még pártja is módosító javaslatot fogadott el a betölthető funkciók számáról. Most ugyanilyen cipőben jár az MKP komáromi elnöke Andruskó Imre is, aki parlamenti képviselőként, parlamenti bizottsági tagként, Komárom város önkormányzati képviselőjeként, az MKP városi elnökeként és az MKP járási elnökségének tagjaként is tevékenykedik. Tagja ezen kívül a pedagógusszövetségnek is. Ja, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a nagynevű Selye János Gimnázium igazgatói tisztjét is betölti. Legalább is papíron. Korábban voltak ennek az intézménynek nagynevű vezetői, akik ugyancsak számos társadalmi beosztást vállaltak, de csak másodlagosan. Fő küldetésük az oktatásügy volt. Áldásos munkájuknak köszönhetően a komáromi magyar gimnázium a Felvidék egyik legjelentősebb magyar oktatási intézményévé vált. A rendszerváltozást követően is folytatódott ez a folyamat, kiépült a nyolcéves gimnáziumi tagozat. Az itt végzettek eredményei tovább növelték az iskola elismertségét.

Mindez mára már a múlté. Megszűnt a nyolcéves tagozat, s idén szeptemberben sem tudott újraindulni. Nem volt elég jelentkező. Az okokat keresve, eleve kizárhatjuk azt, hogy diákhiány van. A gimnázium eredményei eleve túljelentkezést feltételezhetnének. A tanári kar felkészült és jól képzett. Hogy mi lehet a baj? Valószínűleg az alapiskolák igazgatói és a gimnázium igazgatója közötti kommunikációs zavar lehet a dolog mögött. Talán ha kellő alázattal és nem arroganciával fordult volna az alapiskolákhoz, nem zárkóztak volna el az együttműködéstől.

A tény azonban az, hogy Andruskó Imre egyre kevesebbet tartózkodik a gimnáziumban, egyre kevesebb ideje jut a gimnázium igazgatására. Elfoglaltságai között napjainkban előkelő helyet foglal el a komáromi vízművek irányításának kiszervezése és annak elérése érdekében saját bizalmasának bejuttatása a jelenlegi vezetésbe. Úgy szervezi az MKP helyi pártéletét, hogy egyre több Híd – közeli személyt indíthasson a kerületi választásokon. A polgármesterhez hasonlóan azt már megtanulta, hogy ha egy-két bátor ember felhívja a figyelmet a háttérmunkákra, akkor igenis támadni kell. A sajtót, az átlagpolgárt, mindenkit. Meg kell őket félemlíteni, akkor csendben maradnak. S talán elfelejtik, ahogy a pártgyűlésen egyetlen tollvonással fel lehet függeszteni párttagokat úgy, hogy az érintettek erről még csak értesítve sincsenek. Arroganciájára, nagyképűségére jellemző, hogy a párt stratégiai alelnökéről a járási elnökségen laza egyszerűséggel úgy nyilatkozott, hogy elitta az eszét…

(Dunatáj)