A pénzügyi-gazdasági válságról szóló hírek egyre gyakrabban fonódnak össze a válság kiváltotta következményekkel, amelynek tipikus példája, hogy újabb kilenc európai uniós tagállam, köztük Németország ellen indít eljárást az Európai Bizottság az államháztartási hiány túlzott mértéke miatt.
A 27 uniós ország közül így már 20 ellen folyik majd eljárás a hiánynak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 3 százalékosnál magasabb szintje miatt.
Szerdán Németország mellett Ausztria, Belgium, Csehország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Szlovákia és Szlovénia kapott intést Brüsszeltől, jóllehet Joaquín Almunia pénzügyi biztos azt is jelezte: a bizottság továbbra is megérti, hogy a nemzetközi pénzügyi válság miatt támogatni kell a gazdaságot a tagországokban az élénkülés kezdetéig.
A bizottságnak kötelessége jogi lépéseket tenni, ha az államháztartási hiány eléri az említett szintet, ugyanakkor a válság miatt annyiban módosított eddigi gyakorlatán, hogy nem siet határidőt szabni a deficit leszorítására, illetve a szokásosnál hosszabb időszakot engedélyez a kiigazításra, függővé téve azt a válság alakulásától is.
Korábbi döntések alapján Görögországnak jövőre, Magyarországnak, Litvániának és Romániának 2011 végére, Franciaországnak, Lengyelországnak és Spanyolországnak 2012-re, Írországnak pedig 2013-ra kell az előírt szintre csökkentenie hiányát. Franciaország, Málta és Lettország ellen is folyik szabálysértési eljárás a túlzott deficit miatt.
A válságot jelző makro indikátorok közül szerdán kiemelkedett az euróövezet gazdaságáról szóló: az euróövezet 16 gazdaságának összterméke (GDP) 0,2 százalékkal csökkent az idei második negyedévben az év első három hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatal szerint éves összevetésben 4,8 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP.
Az adatok rosszabbak a vártnál, főként azért, mert a háztartások fogyasztása és a kereskedelem teljesítménye az előzetesen becsültnél szerényebb volt, közölte az Eurostat, amely korábban 0,1 százalékos negyedéves szintű, és 4,7 százalékos éves visszaesését valószínűsített.
A gazdasági teljesítmény csökkenésének üteme ugyanakkor a lefelé módosított végleges számok tükrében is lassulni látszik, hiszen az első negyedévben még 2,5 százalékkal, 2008 utolsó negyedévében pedig 1,8 százalékkal zsugorodott az eurót használó uniós övezet gazdasága, rendre negyedéves összevetésben.
Országok szerinti bontásban az éllovas Szlovákia, az euróövezet újonca 2,2 százalékos negyedéves szintű gazdasági növekedéssel. A zóna két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország egyaránt 0,3 százalékkal bővült az április-júniusi időszakban az év elejéhez képest, és növekedő pályára állt Szlovénia (0,7 százalék), Portugália (0,3 százalék) és Görögország (0,2 százalék) is.
Az Európai Unió egészére 0,3 százalékos visszaesést jelentett az Eurostat, az előzetesen kalkulált 0,2 százalékkal szemben. Az éves szintű visszaesés 4,9 százalék volt a második negyedévben, a korábban jelzett 4,8 százalék helyett.
Magyarországon az uniós statisztikai hivatal számítása szerint az előzetesen vártnál jobban alakultak a folyamatok: áprilistól júniusig nem 2,1 százalékkal, hanem 2,0 százalékkal esett vissza a gazdaság az év első három hónapjához képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 7,4 százalék helyett 7,3 százalékkal csökkent a GDP.
Az unió egészében a legnagyobb, 9,8 százalékos a második negyedévi GDP-csökkenést Litvániában tapasztaltak a brüsszeli statisztikusok. Ugyanekkor az Európai Unió legnagyobb partnerei közül az Egyesült Államokban 0,2 százalékos, Japánban 0,6 százalékos visszaesés volt. Éves szinten az Egyesült Államokban 3,3 százalékkal, Japánban 8,4 százalékkal csökkent a GDP. (Eurostat, mti)
