A Pravda című független pozsonyi napilap szerint Václav Klaus cseh államfő Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kifogásai Szlovákia számára is hasznosak.Nagy divat ma Klaust bírálni, s azzal vádolni, hogy akadályozza az európai integrációt, és bomlasztja az Európai Uniót. Még hazaárulással is vádolják, írja a Pravda.
Kevés ember értette azonban meg, hogy Klaus Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kifogásai ezúttal a csehek, a szlovákok és az egész unió számára is hasznosak – jegyzi meg az újság. Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehországot a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányának aláírása fejében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.

„Klaus követelése nemcsak a cseheket (a németeket), hanem a szlovákokat (és a magyarokat) is érinti. A Beneš-dekrétumok, amelyekre Klaus hivatkozik, ugyanis Szlovákiában is még érvényben vannak. 1945-ben általuk számolták fel Dél-Szlovákia magyar megszállásának következményeit. A Nemzeti Tanács 2007-es nyilatkozata szerint a dekrétumok megnyitásának kísérlete – és a háború utáni rend átértékelése – elfogadhatatlan (…) A Lisszaboni Szerződés végleges jóváhagyása után azonban már nem biztos, hogy ez érvényes lesz” – mutat rá Dag Daniš, a cikk szerzője.

Megjegyzi, hogy nemcsak az uniós emberi jogi charta okoz problémát, hanem elsősorban az Európai Bíróság hatáskörének a megerősítése. Ez lényegében az EU alkotmánybírósága lesz, amely a nemzeti alkotmánybíróságok fölé lesz rendelve. A szerző szerint elképzelhető, hogy a jövőben éppen ezen a bíróságon támadják meg majd a Beneš-dekrétumokat. Ilyen esetekben a Nemzeti Tanács nyilatkozatai értéktelen papírdarabkává válnak, s a döntő szó nem a szlovák parlamenté, a szlovák bíróságoké, hanem az EU “alkotmánybíróságáé” lesz, amely esetleg nem lesz tekintettel a szlovák érdekekre, Szlovákia háború utáni elrendezésére, sem saját döntéseinek káros politikai következményeire. Míg a lengyelek és a britek tudatosították mindezt, bár más problémákra helyezték a hangsúlyt, a szlovákok nem. Szlovákia számára most nem maradt más hátra, mint szurkolni Klausnak és a cseh kormánynak, illetve abban bízni, hogy az utólagos garanciák nem lesznek csak csehek, hanem általános érvényűek – zárja írását a Pravda.
MTI, Felvidék Ma