2010-ben 16,2 milliárd eurós összkiadással és 12,5 milliárd eurós bevétellel számol a kormány, a kiadásokba beleszámolva az európai alapokból lehívni tervezett 3,6 milliárdot is. A hiány így 3,7 milliárd euró lesz, ami 5,5 százalékos hiányt jelent a bruttó hazai össztermékhez képest.
A költségvetést élesen bírálta az ellenzék, felrótta, hogy a pénzügyi konszolidációt a kormány az államadósság növelésével hajtja végre ahelyett, hogy a reális gazdasági teljesítményhez igazodva takarékoskodna. Ján Počiatek pénzügyminiszter ugyan elutasította ezeket a vádakat, hangsúlyozta, hogy szó sincs Szlovákia eladósításáról, a kívánatos 3 százaléknál nagyobb hiány pedig a gazdasági világválság számlájára írható. Počiatek szerint a nemzetközi intézmények is visszaigazolták, hogy Szlovákia jó úton jár, helyes stratégiát alakított ki. Ezt azzal bizonyította, hogy 2011-ben már csak 4,2 százalék, 2012-ben pedig három százalék alatti lesz a hiány.
Kockázatok
A költségvetési törvényt 83 koalíciós képviselő támogatta, 53 honatya ellene szavazott. Az ellenzék azért, mert a költségvetést pazarlónak, átgondolatlannak, sok esetben kockázatosnak tartja. Ivan Mikloš (SZDKU) szerint a kormány az elmúlt négy év minden rossz gyakorlatát folytatja. A gazdaságélénkítésre továbbra sem költ, nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek növelnék a fogyasztást vagy munkahelyeket teremtenének. Farkas Iván (MKP) elmondta, a hiányt illetően valószínűleg azoknak a külföldi elemzőknek van igaza, akik legalább 6 százalékos hiányra számítanak. Az európai alapokból bekalkulált 3,7 milliárdos bevétel ugyanis teljességgel bizonytalan. „Maga a kormányfő is azzal indokolta ezt a számot, hogy az uniós alapokat hatékonyabban kell meríteni, s akkor befolyhat ez az összeg. Nem tudom, mire alapozza ezt az elvárást, amikor idén szeptemberben a mérleg azt mutatta, hogy a Szlovákiának megítélt 11,4 milliárd eurónak csupán az 1,3 százalékát merítettük ki, körülbelül 0,15 milliárd eurót! Hogy jövőre ennek a harmincszorosát – 3, 7 milliárd eurót – hogyan fogjuk lehívni, azt megnézném. Felelős politikus így nem érvelhet, amikor az ország költségvetéséről van szó.” Farkas Iván szerint kockázatos és túl optimista a tervezett 1,9 százalékos gazdasági növekedés, de a 12,1 százalékra tervezett munkanélküliségi ráta is.
Szakértők további kockázatokra is felhívták a figyelmet. Pavol Kárász, az SZTA gazdaságkutatója a bevételeket tartja eltúlzottnak, mert nem áll mögöttük elégséges gazdasági teljesítmény. Mások a községek kiegyensúlyozott gazdálkodását tartják irreálisnak, hiszen a költségvetésüket megalapozó személyi jövedelemadó-hányad a foglalkoztatási mutatók romlása következtében csökken. Viszont ha a községi kasszák hiánnyal zárnak, az az országos költségvetési hiányt is növeli.
A költségvetés parlamenti vitájában sok ellenzéki felszólaló figyelmeztetett arra, hogy a kormány ezúttal sem tüntette fel a vasúti társaságoknak folyósítandó támogatásokat, de más tételeket sem.
Kiemelt ágazatok
A kormány szerint a jövő évi költségvetés kiemelt támogatásban részesíti az egészségügyet, az oktatásügyet és a szociális szférát. Az egészségügyi tárca költségvetése az ideihez képest 10,3 százalékkal 1,4 milliárd euróra nő (beleértve az uniós támogatásokat is), az oktatásügyié 8,2 százalékkal 2,3 milliárd euróra emelkedik, a szociális tárcáé 4,1 százalékkal 1,967 milliárdra. Mégsem ezek a tárcák kapják a legtöbb pénzt. Az építésügyi és régiófejlesztési tárca kiadásai 29,3 százalékkal emelkednek, 494,3 millió eurót tesznek majd ki. 18,7 százalékkal költhet többet az agrártárca is (1,1 milliárd euró), hasonló mértékben nő a gazdasági minisztérium költségvetése is. Kevesebből a külügyminisztérium, a védelmi és kulturális tárca gazdálkodhat majd.

Felvidék Ma, gy