Bármit beszélnek szélsőséges személyek Szlovákiában, a szécsényi szlovák-magyar miniszterelnöki közös nyilatkozat érvényes, a szlovák kormány ahhoz tartja magát – közölte az MTI-vel Balázs Péter.
Telefonon nyilatkozva a magyar külügyminiszter megerősítette, hogy sor kerül konzultációra a szlovák nyelvtörvény végrehajtásáról a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság pénteki ülésén. Balázs azután közölte ezt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácskozása alkalmával tárgyalt Athénban szlovák kollégájával. Ennek során közölte Miroslav Lajčákkal, hogy Budapest természetesen igen nagy figyelemmel fogja kísérni az államnyelvtörvény alkalmazását.
„Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvtörvényt hozzáigazítsák az államnyelvtörvény új formájához. Az EBESZ-el összhangban szeretnénk, ha Szlovákiában lenne egy igazi kisebbségi törvény, és érdeklődéssel várjuk, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága milyen véleményt fog mondani a szlovák államnyelvtörvényről” – mondta Balázs. A magyar kormány elvárja, hogy a szlovák fél hozzáigazítsa majd a törvényt a Velencei Bizottság ajánlásaihoz – tette hozzá. A magyar külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy Budapest megtegyen minden szükséges lépést, még mielőtt a szlovák kormány jóváhagyja az államnyelvtörvény végrehajtási rendeletét. Elmondta, hogy Athénban találkozott Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, és garanciát kapott tőle, hogy a vegyes bizottság pénteki ülésén – amelyre a pozsonyi kormánydöntés előtt kerül sor – jelen lesznek az EBESZ kisebbségügyi szakértői. Vollebaek megígérte, hogy még a kormánydöntés előtt találkozik a szlovákiai magyarság képviselőivel. Balázs Péter szerint Budapest azt is fontosnak tartja, hogy miután a törvény alkalmazható formában január 1-jén életbe lép, monitoring rendszer működjék az EBESZ közreműködésével. Ez ugyancsak a szécsényi találkozó szellemében történne. A külügyminiszter különösen három dolgot tart megfigyelendőnek: a büntetések alkalmazását, azt hogy milyen többletköltséget okoz az államnyelvtörvény használata kisebbségi intézményeknek, továbbá azt is, hogy nem képződnek-e újabb „életszerűtlen” helyzetek, amelyek akadályozzák a kisebbségiek, elsősorban a magyarok nyelvhasználatát.
Felvidék Ma, mti
