A magyar diplomácia a bíróságtól azt várja, hogy állapítsa meg, hogy a történtek ellentétesek az európai joggal, normákkal és szellemiséggel. Döntés fél éven belül várható – közölte Balázs Péter.

Nem fejeződött be az egyeztetés Szlovákia és Magyarország között a nemrég elfogadott államnyelvtörvény ügyében, ami egy ilyen jogi aktusnál elvárható, és amit nemzetközi szervezetek is kértek Szlovákiától – jelentette ki Balázs Péter a 180 percben. Van dátum és van egy végrehajtási rendelet, amely január elsejével életbe lép – tette hozzá. Abból a szempontból egyszerűbb a helyzet, hogy már nem lehet azt mondani, hogy tervezetről beszélünk, hanem tényekről lehet beszélni.

Nem lehet azt mondani, hogy ezt nem alkalmazzák, mert alkalmazható – folytatta a külügyminiszter, hozzáéve, hogy a helyzet releváns jogilag, mert a jogszabály mindenképpen életbe lép január elsején. Attól kezdve vizsgálódhatnak azok a nemzetközi fórumok, amelyeket bár mozgósított Magyarország, az elmúlt fél év is ezzel telt el, az Európa Tanács és a híres Velencei Bizottság vizsgálódik. Az Európai Biztonság és Együttműködési Szervezetnek van erre külön apparátusa, van egy kisebbségügyi főbiztosa Hágában, vele számos alkalommal egyeztetett Budapest, ez a kéri számon majd hazánkkal együtt és a nemzetközi közvéleménnyel együtt Szlovákián, hogy milyen rendelkezéseket tartalmaz az új törvény.

Fent kell tartani egy erős politikai, jogi nyomást nemzetközi oldalról, érzékeltetni kell Szlovákiával, hogy hol lép túl a jogalkalmazás Európában elfogadható normáit. Hol avatkozik bele az emberek mindennapi életébe oly módon, ami már elfogadhatatlan, és hogy ha ez a nyomás fennmarad, akkor Szlovákiában vagy a végrehajtáson vélhetően enyhítenek. Persze a Pozsonyi parlament összetétele nem változik, nem várható, hogy mást produkálnának, mint amit most – tette hozzá Balázs Péter.

A Sólyom László be nem engedésével kapcsolatos levélről azt mondta, a levél annyiban igazat ad a magyar beadványnak, hogy az augusztus 21-én hozott uniós irányelv nem erre az esetre vonatkozik. Ezt világosan megállapítja, ezt Magyarország is tudta, éppen azért is indították el az eljárást. A tekintetben nyitva hagyja az ügyet, hogy az államfők utazása az más kategória a bizottság felfogása szerint, mert úgy tekintik, hogy az Európai Unió tagállamai egymással is politikai kapcsolatokat ápolnak. Vagyis – fogalmazott a külügyminiszter – még nem lettünk egy nagy család, hanem az államok elkülönülnek. Ilyenkor az államfő minden tekintetben államfőként mozog. Ezzel együtt, és itt válik külön a két ország felfogása, Budapest azt mondja, hogy akkor sem lehetett volna ezt a lépést megtenni, és hogy bebizonyítsuk az igazunkat, viszi tovább Magyarország az ügyet a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz, Európai Unió legfőbb jogi fórumához az fordulva.

A magyar kormány azt kéri állapítsák meg, hogy ez a lépés az európai joggal, annak normáival, és nem utolsó sorban szellemével ellentétes. A külügyminiszter arra számít, hogy körülbelül fél év alatt döntés születhet. Erre való az Európai Bíróság, mert ez a bíróság, elsősorban jogi értelmező fórumként működik, tehát nem tyúkperekben ítélkezik, hanem az európai jogot alkalmazza és értelmezi – jelentette ki Balázs Péter a 180 percben.

Az MR1-Kossuth összefoglalója és az interjú meghallgatható ITT.

mr1, Felvidék Ma