Szlovákiában érkezett az Európa Tanács tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak háromtagú küldöttsége. A Velencei Bizottságot még novemberben kérte fel a szlovák kormány az államnyelv védelméről szóló jogszabály véleményezésére.
A három jogász professzor, Sergio Bartolome (Olaszország), Jan Velaers (Belgium) és Ben Vermeulen (Hollandia) elsőként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselőivel, Petőcz Kálmán ügyvivővel és Cúth Csabával, az Anyanyelvünkért PT elöljárójával tárgyaltak. A több mint kétórás tanácskozáson a SZMK elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvtörvényt, illetve az implementációs szabályokat nem lehet csak önmagában, pusztán jogi szempontból megközelíteni. Megítélésénél a politikai és jogi körülmények is fontosak, teljes képet csak ezek figyelembe vételével lehet alkotni a helyzetről. Petőcz Kálmán elmondta, fontosnak tartották, hogy felvázolják a nyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó jogszabály viszonyát, illetve hogy rávilágítsanak, milyen a viszonyulása a kormánynak és általában a szlovák politikai elitnek a kérdéshez. Az alapkérdés, hogy mennyire érinti és akadályozza a kisebbségi nyelvhasználatot az államnyelv-törvény, és hogy ez elfogadható-e – mondta Petőcz. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a Velencei Bizottság küldöttségének megoldási javaslatát is felvázolta. Minél előbb módosítani kell a nyelvtörvényt, bár a politikai környezet miatt azonnali jogszabály-változtatásra nincs esély. A szankciókról szóló paragrafust azonban fel kellene függeszteni, amíg nem készül el a kisebbségi nyelvhasználat átfogó szabályozása, illetve amíg Szlovákia nem alkalmazza a gyakorlatban a nyelvi karta ratifikálásával vállalt kötelezettségeit – tájékoztatott a találkozó után Petőcz Kálmán. A modern demokrácia alapelve a méltányosság és a tisztesség, és amíg a nyelvtörvény jelenlegi formájában van érvényben, aligha lehet méltányosságról és tisztességről beszélni – mondta az SZMK ügyvivője, aki szerint bár a küldöttség véleményt nem fogalmazott meg, az azonban érzékelhető volt, furcsa eljárásnak tartják, hogy az országban a többség nyelvét védik a kisebbségével szemben. Nyelvtörvények vannak más országokban is, elsősorban a lett, észt vagy ukrán példát lehetne említeni, ezek az országok azonban az ötvenéves orosz elnyomás miatt kényszerültek erre a lépésre. De miért kellene a szlovák nyelvet védeni a magyarral szemben? Remélhetőleg ezt a tényt a bizottság is figyelembe veszi majd – mondta Petőcz. A Velencei Bizottság küldöttsége a sajtónak csak nagyon röviden nyilatkozott. Sergio Bartole azonban rendkívül érdekesnek nevezte a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával folytatott megbeszélést. Természetesen nem foglalkozhatunk ezzel a törvénnyel anélkül, hogy figyelembe ne vennénk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt is. És a nemrég kiadott dokumentumot, amely tartalmazza az államnyelvtörvény státusával kapcsolatos alapelveket. Tehát szisztematikusan kell hozzáállnunk a kérdéshez – mondta a küldöttség vezetője, Sergio Bartole.
Az olasz jogász professzor egyébként nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, hogy márciusra készül el jelentésük. A küldöttség ma még találkozik Marek Maďarič kulturális miniszterrel, majd késő délután a Magyar Koalíció Pártja és azt követően a Híd-Most tanácskozik a Velencei Bizottság küldöttségével. A tájékozódó jellegű megbeszélések sorozata holnap Dunaszerdahelyen folytatódik.
Falvidék Ma, mj
