Alig telt el egy fél hónap az új esztendőből, mégis gazdag választéka az újságírónak, ha Szlovákiáról szeretne írni! Nehezebb persze szívderítő dolgokat találni, hiszen az embert minden nap érik olyan meglepetések, amelyek korántsem okoznak örömet! Elég, ha az elsősök beiratkozására gondolok, mert a minap éppen azt kellett magyaráznom két, magyarul beszélő ismerősnek, miért is fontos, hogy óvodás gyermeküket magyar iskolába írassák szeptemberben, Dunaszerdahelyen!

Szerencsére, sikerült meggyőznöm őket, de nálam nagyobb emberek is magyaráztak az elmúlt napokban! Talán nem is magyarázkodás, sokkal inkább kifogások keresése volt ez a részükről, s olybá tűnt, nem voltak túl meggyőzőek. Természetesen ez csak az én személyes véleményem, s nem látok bele a SMER-SD szavazóinak a fejébe! Számukra Róbert Fico akár hős is lehet, aki mindent megold és nem fog ki rajta egyetlen balhé sem!

Sőt tovább is ment az egyik bátor minisztere, hiszen az útdíj bevezetése körüli botrány lecsillapodásakor azzal merte ijesztgetni az állampolgárokat, hogy a személygépkocsik is hamarosan fizetni fognak az utakon. Nagy merészség, főleg egy olyan kormányban, amely végtelenül szociális.

Sokszor már nem értem, meddig fokozható az arrogancia és a képmutatás, s mikor ébrednek fel a választók! A teherszállítókat jogellenes tiltakozással vádolják, aztán a kényszerhelyzetben hozott megalkuvást győzelemként akarják beállítani az állam vezetői. Mindeközben pedig nem maradhat el az ellenzék és a média gátlástalan gyalázása, hiszen tudjuk, ebben az országban mindenről ők tehetnek! (Más kérdés, vajon miért érzi úgy a kormányfő, hogy Szlovákiában egyetlen médium sem áll az ő oldalukon, ha a lakosság negyede éppen rájuk szavaz?! Az ő választóik között nincsenek újságírók, esetleg nem olvasnak újságot, vagy talán nem is tudnak olvasni?)

Bombasztikus meglepetéssel is szolgált már a 2010-es év Szlovákiának, hiszen ismét kiderült, tájainkon érdekes dolgok történnek. Az eset bár elsőre viccesnek tűnhet, igazából szomorú, hiszen úgy tűnik komoly mulasztások fordulnak elő ott is, ahol azokat feltétlenül el kellene kerülni. Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa, mivel számtalan kellemetlen történet nem is kap nyilvánosságot.

Ennek ellenére a miniszterek maradnak a megérdemelt helyükön, s a botrányok miatt jobbára csak a kis halak kereshetnek maguknak új patakot. Ők ugyanis feláldozhatók, csakúgy, mint az egyszerű állampolgár, akinek a hibák mindennapos terheit el kell viselnie! Persze csak nyárig, mert akkor egy napra a hatalmasok számára is fontossá válik!

Rajkovics Péter, Felvidék Ma