Ausztria elnöke a súlyos jogfosztás megnyilvánulásának tartja a Beneš-dekrétumokat, amelyek alapján a második világháborút követően Csehszlovákiában elkobozták a szudétanémetek vagyonát, és kitoloncolták őket az országból. Fischer arra figyelmezetet: ezeket a rendeleteket soha, semmilyen más európai állam nem legalizálta.
„Az a tény, hogy Václav Klaus cseh elnök a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának feltételéül szabta meg, hogy Csehország mentesüljön az Európai Emberjogi Karta hatálya alól, ténylegesen nem befolyásolja a Beneš-dekrétumok megítélését – áll az osztrák elnöknek az ausztriai szudétanémet szövetséghez intézett üzenetében. – Mint osztrák szövetségi elnök, továbbra is törekedni fogok történelmünk sötét oldalainak felderítésére, és az emberei jogok határainkon belüli, de azokon túli tiszteletben tartására is. Az Európai Unióban erre jobb esélyek vannak, mint a XX. század Európájában voltak“ – idézi Fischert az APA hírügynökség a Szudétanémet Sajtószolgálatra hivatkozva.
A szudétanémetek ma emlékeznek az 1919. március 4-ei tragikus sortűzre, amikor az Ausztriától való elcsatolás ellen és az önrendelkezésért békésen tüntető tömegbe lőtt a cseh katonaság Kadanban, Sternbergben,Karlovy Varyban, Chebben, Hostinnében és Stříbrében, 54 ember halálát okozva. Az osztrák államfő biztosítja a címzetteket, hogy mindenki emlékezetében őrzi e nap tragikus eseményeit, ahogyan a nemzeti szocializmus önkényuralmát, és Csehszlovákia 1938-45 közötti feldarabolását, ami gyűlöletet, üldöztetést, kiűzetést és deportálásokat hozott. A fájó sebek ellenére mégis az újrakezdésre, a bizalomépítésre, a békés együttélésre, a múlt lezárásra kell törekedni, főleg a politikusoknak, hogy ezek a hibák soha többé ne ismétlődhessenek meg. A konfliktusokat és a vitákat szépíteni nem kell – mondja az üzenet –, de a múlt ellentéteinek leküzdése és a kölcsönös közeledés folyamatos feladatunk.
TASR, Felvidék Ma