Csáky Pál MKP-elnök februárban regisztráltatta magát a Facebook közösségi oldalon.. Jelezte, nemcsak az elvárások miatt tette ezt, hanem komolyan veszi majd az oldalt. Ma megjelentek az első blogbejegyzései – magyarul és szlovákul is. Csáky Facebook-oldala a www.csakypal.eu internetes címen is elérhető – azok számára is, akiknek nincs Facebook-regisztrációjuk. Az oldalon a blogbejegyzések megtekintéséhez a „Jegyzetek” menüpontra kell kattintani.
„Mindig fontosnak tartottam az emberek közötti kapcsolattartást. Ettől élő minden emberi közösség, ez emelheti fel vagy lendítheti túl a nehéz időszakokon is. Nem véletlenül hangzik ismerősen az axióma: az ember közösségi lény.
Fontos a kapcsolattartás a közéleti szférában is. A múlt század hetvenes éveiben diákként, a nyolcvanas években Csemadokosként, a klubmozgalom aktivistájaként igyekeztem ezt művelni. A kilencvenes évek óta politikusként is ez az egyik prioritásom.
Vallom, hogy a személyes kapcsolattartást nem lehet igazából semmivel helyettesíteni. Az elmúlt évtizedben kormánytagként átlagosan 5-6 ezer kilométert tettem meg havonta, hogy minél több összejövetelen, minél több rendezvényen részt vehessek, minél több emberrel találkozhassak. Az utóbbi három évben, amióta pártelnöki feladatokat is ellátok, ez a szám 7-8 ezer kilométerre nőtt havonta.
Érzem, látom, tapasztalom azonban, hogy a fizikai megjelenés lehetőségei sok szempontból korlátozottak. S bár nem vagyok nagy híve a virtuális világban való túlzott jelenlétnek, el kell ismernem, hogy egy bizonyos kapcsolattartási igény fölött, modern világunkban a virtuális kapcsolattartás is megkerülhetetlen.
Eleget teszek tehát a sokszor megfogalmazott kérésnek: indul a Csáky-blog. Előre is megköszönöm mindenkinek, aki megtisztel azzal, hogy írásaimat elolvassa majd, s azokhoz nyitott szívvel és lélekkel fog közeledni.
Reményeim szerint egy új minőségű kapcsolattartás bontakozhat ki általa, egy új megközelítésű dialógus-háló, amely jó esetben gazdagíthat mindnyájunkat.
S elősegítheti, felpezsdítheti az értelmes magyar közbeszédet Szlovákiában” írta beharangozójában Csáky Pál, majd hamarosan megjelent az első blogbejegyzés is:
Három kihívás előtt
Csendben, szinte a fű alatt, de elkezdődött már a választási kampány. A politikai pártok június 12-ére tekintenek, eme dátumhoz próbálják meg igazítani elképzeléseiket. Nem csoda, hiszen mindenki számára nagy a tét: Robert Fico azért küzd, hogy megismételhesse regnálását. Mikulás Dzurinda eredetileg a változásért küzdött volna, most már inkább a politikai túlélés a célja. Radičová új esélyeket próbál felmutatni, kérdés, sikerül-e neki. Mečiar célja a politikai túlélés, számára a dilemma az, hogy pártját – utoljára – be tudja-e vinni a parlamentbe. A HZDS nélküle bizonyára szétesik.
Ján Figeľ bizonyítani szeretne, s párttársai egyre erőteljesebben tolják őt egy következő kormányban való kötelező részvétel felé. A parlamenten kívüli pártok a bejutásról álmodoznak. Minél közelebb kerülünk azonban a választásokhoz, valószínűleg annál erőteljesebben kirajzolódik majd a választók előtt az igény, hogy a biztonságra szavazzanak. A parlamenten kívüli pártokra leadott szavazatok nagy veszélyben vannak.
Az MKP némileg kilóg a fenti sorból. Mi a stratégiához próbáljuk meg igazítani a taktikát. Hangsúlyozzuk bár a parlamenti választások fontosságát, de azonnal hozzátesszük: nagyon fontosak az év végi helyhatósági választások is, s egyedüli pártként már most előretekintünk a jövő évi népszámlálásra is. Egyedüli pártként közösségi fennmaradásunkat és megerősödésünket tűztük ki célul.
Jó lenne elérni, hogy a szociológusok jövendölései ne teljesedjenek be, ne döntsünk újabb negatív rekordot. Jó lenne befolyásolni, hogy ne újabb 40 ezer magyar hiányozzon Szlovákiából. Ehhez pedig pozitív lelki hozzáállás, optimizmus és jövőbe vetett hit kell. Egymásra való fokozott odafigyelés is. Mindezt befolyásolni fogja az idei két választási eredmény.
Nem azért szükséges csupán az egyedüli magyar párt: az MKP tisztességes szereplése, hogy júniusban végre megálljt tudjunk mondani ennek a bugris nacionálpopulista tobzódásnak, hanem azért is, hogy a jó eredmény lelki töltete hozzásegítsen minket egy jobb helyhatósági választási eredményhez is. Szülőföldünk megtartása, megerősítése érdekében, a jövőnk érdekében van erre szükségünk.
S mindezek után nagyon nem mindegy, milyen lelkiállapotban ér majd bennünket a jövő évi számbeli felmérés.
