Az első gyártó, amely szériaérett hibrid meghajtású személygépkocsit fejlesztett ki, a Toyota volt. A Corolla és az Avensis közé besorolható Prius még 1997-ben mutatkozott be. A japánok azonban nem álltak meg itt, hanem változatlan lendülettel dolgoztak az autó tökéletesítésén. Olyannyira, hogy immár a harmadik generációnál tartanak. A kocsit csúcsszereltségben kaptuk meg tesztelésre.
Alaktan
A külső tökéletesen harmonizál az autó technikájával: jövőbe mutató, már-már futurisztikus. Hiába utánozta le a Honda (Insight), ezt az áramvonalas formát a Toyota találta ki. Az elülső maszktól az ötödik ajtó pereméig egyetlen gyönyörű, áramvonalas ívet követhet a szemünk, az oldalüvegezés szintén egy repülőgépszárny profilját idézi. Hátul szép példáját látjuk annak, hogy a hagyományos függőleges tagolású lámpatestek is lehetnek modernek. A csaknem vízszintes hátsó szélvédő pedig a legagresszívabb sportkocsikéra emlékeztet; kár, hogy a mutatós légterelő kettéosztja, pontosabban, hogy ez a visszapillantó tükörben picit zavaró.
Belvilág
Az utasok életterével nincs gond, lásd a hátsó traktusról készült képet. A szűken fél köbméteres koffer is jó átlagnak tekinthető, és az üléstámlák előredöntésével végre bővíteni is lehet. Mi több, sík padlót kapunk utána. Az elöl pici, hátul semekkora ajtózsebeket dupla kesztyűtartó, kartámlaboksz, illetve az Aurisban feltalált „lebegő” középkonzol alatti tárló igyekszik pótolni; bizarr módon itt kapott helyet az elülső ülések fűtéskapcsolói is. A vezető még csak-csak eléri valahogy a magáét, de az anyósnak okvetlen be kell másznia a pult alá. Az alul lecsapott, futurisztikus volán remekül illik az autó karakteréhez. A gazdag szereltség legértékesebb tételei: távolságtartó tempomat, Bluetooth rendszerrel kombinált 8 hangszórós hifi és az összes elképzelhető elektronikus menetszabályozó rendszer. Tolatókameránk viszont már feláras volt.
Az országúton
Mivel szinte biztos, hogy mindenkit ez a fejezet érdekel a legjobban, megpróbáljuk a lehető legrészletesebben leírni a Hybrid Synergy Drive-nak nevezett rendszer működését. Előtte azonban annyit, hogy mind a benzin-, mind a villanymotor nagyobb és erősebb, mint az elődben volt (benzin: 1,5→1,8 l, 77→99 LE, villany: 500→650V, 50→60 kW). Induláskor a kulcsot akárhová lecsapva megnyomjuk a POWER feliratú gombot. Nagyjából annyi történik, mintha egy hifitornyot kapcsoltunk volna be: kigyulladnak a megfelelő lámpák, jelezve, hogy a berendezés üzemkész. Ha ezután „D” állásba billentjük az fokozatmentes CVT automata váltó joystick-szerű karját és óvatosan lenyomjuk a gázpedált, még mindig nem hallunk semmi motorzajt. A kocsi ugyanis – csak a kerekek surrogásától kísérve – villanymotorral indul, és ha továbbra is gyengéden bánunk a gázpedállal, akár 4-7 kilométert is megtehetünk így. Erősebb gázadásra, vagy pusztán a sebesség növekedésének impulzusára azonban észrevétlenül működésbe lép a benzinmotor. A kocsi innentől – tehát gyakorlatilag a normális forgalomban – nagyjából 90 százalékban benzinmeghajtásúnak tekinthető; hibrid volta annyiban mutatkozik meg, hogy lassításkor, szabadon gurulásnál, és természetesen lámpák előtt várakozva azonnal kikapcsol a benzinmotor, kis energiaigényű haladáskor pedig, mint említettük, csak a villanymotor működik. A nikkel-metállhidrid akkumulátort a motor tölti; külső töltésére nincs szükség, nem is lehetséges. Elektromos hajtásra egyébkén kézileg is átválthatunk az EV gomb megnyomásával, de fokozott terhelésnél vagy az akku szint alá merülésekor ebben az üzemmódban is automatikusan beindul a benzinmotor. Aztán választhattunk még takarékos és dinamikus üzemmód között; az előbbi az ECO, az utóbbi a PWR gombbal aktiválható. Az egész rendszer működése – mikor haladunk csak elektromosan, mikor kapcsol a villanymotor, mikor merre áramlik az energia – egyébként menet közben folyamatosan nyomon követhető a szélvédő alatti piktogramon, lásd ismét a megfelelő ábrát. A fogyasztás gyári adatai pedig – közelebb állnak a realitáshoz, mint bármely autó esetében…
ADATLAP
Benzinmotor:
Hengerűrtartalom: 1798 cm3
Legnagyobb teljesítmény: 73 kW (99 LE)/5200min-1
Legnagyobb forgatónyomaték: 142 Nm/4000min-1
Villanymotor:
Legnagyobb feszültség: 650 V
Legnagyobb teljesítmény: 60 kW (81 LE)
Legnagyobb forgatónyomaték: 207 Nm
Legnagyobb sebesség: 180 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 10,4 s
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 3,9/3,7/3,9 l/100 km
Felvidék Ma, Vass Gyula (A szerző felvételei)
