A kettős állampolgárságról több magyarországi politikus és szervezet is nyilatkozott. Néhány magyarországi politikus véleményét szedtük csokorba, ők hogyan látják a kialakult helyzetet.
Gál Kinga: régi adósságát törlesztette a magyar parlament
Nagyon régi adósságát törlesztette a magyar parlament az állampolgársági törvény módosításával – mondta Gál Kinga Fidesz-es európai parlamenti képviselő, aki eszmecserén vett részt helyi magyarok körében a washingtoni Kossuth Házban.
Szlovákia magatartását, a szlovák parlament által gyorsan elfogadott törvényt az ország állampolgársági törvényének módosításáról „hisztériakeltésnek látom, amely beleillik abba a hisztériába, amelyet a szlovák kormány folyamatosan épít sok-sok lépéssel” – fogalmazott.
Gál Kinga szerint „azon a ponton vagyunk, hogy mindegy, mit csinál Magyarország, a magyar parlament vagy a kormány, valami kifogása biztos lesz a szlovák kormánynak”. Az EP-képviselő úgy vélekedett: a szlovák kormány nagyon rossz üzenetet küld saját állampolgárai felé, megint azt sugallja, hogy nem tartja egyenrangú állampolgároknak a szlovákiai magyarokat. „Ez viszont elfogadhatatlan, ez az, ami uniós elveket és az uniós alapokat sérti, nem lehet megtenni ezt a megkülönböztetést” – fogalmazott. Gál Kinga utalt arra, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítását az amerikai magyarság is szorgalmazta.
Gyurcsány: Nem!
Gyurcsány Ferenc azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez akarva-akaratlanul „egy rosszízű külpolitikai diktátumként” látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy a törvény egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni. Persze – ha nincsen szerencsénk – akkor ehelyett további fertőzést fog okozni – nyilatkozta az egykori miniszterelnök. Véleménye szerint a nemzeti kérdések az egész régióban olyan bombára hasonlítanak, amelynek két gyújtózsinórja van. Gyurcsány Ferenc úgy látja, a történelmi és nemzeti közösségvállalás fontos emberi, társadalmi parancs, de az állampolgársági kérdések ilyen felvetése feszültséget kelt ebben a régióban. Felvetette: most csak Szlovákiának van gondja a kettős állampolgársággal, de mi lesz például akkor, ha a jelenlegi román kormányt esetleg leváltja egy erősen nemzeti színezetű kabinet és román polgárok sokasága néz majd kétellyel a kettős állampolgárságú magyar nemzetiségű székelyek szemébe, hogy vajon ők tényleg hűséges, lojális polgárai-e Romániának. Felidézte: valóban vannak példák Európában a kettős állampolgárság megadására – a románok ugyanezt tették Moldovával, az oroszok pedig Észak-Oszétiában adnak állampolgárságot – de ezeket rossz példának tartja.
SZEMA: Nem szolgálja hazánk és a határon túli magyarok érdekeit a kettős állampolgárságról elfogadott törvény
Ebben a törvényben csak egy világos célkitűzést tudunk felfedezni: azt, hogy Magyarország a szomszédos államok több mint kétmillió magyar származású állampolgárára kiterjessze joghatóságát, így „egyesítve a nemzetet“. Ezt az értelmezést támasztja alá az a magatartás is, hogy a most elfogadott törvényről egyetlen szomszédos állammal (köztük katonai szövetségeseinkkel és uniós tagállamokkal) sem látta szükségét senki az egyeztetésnek. Mindennek következtében a törvény nem javítja, hanem sokkal inkább megnehezíti a szomszédos országokban élő magyarok dolgát, miközben további károkat okoz a szomszédainkkal való viszonyunkban – nyilatkozta Ungár Klára, a Szabad Emberek Magyarországért elnöke.
A Magyar Ifjúsági Konferencia kiáltványa a kettős állampolgárságról
1920. június 4-e a magyar történelem legtragikusabb napjainak egyike. Egészen pontosan kilencven évvel ezelőtt a magyar nemzetet országhatárokkal szakították darabokra. A magyar őslakosság megkérdezése nélkül vált idegen országok másodrangú állampolgárává, ezt követően pedig a vérzivataros huszadik században magyarok százezrei voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, és máshol, más országokban megkeresni boldogulásukat. Most viszont, 2010-ben úgy fordult a történelem kereke, hogy az új Országgyűlés az elmúlt 90 esztendő lelki, érzelmi kárpótlásaként megteremti azt a lehetőséget, hogy az országhatárokon kívül rekedt és a világ számtalan pontjára szétszóródott magyarok visszakaphatják azt, amit a történelem elvett tőlük: a magyar állampolgárságot.
Nekünk, fiataloknak különösen fontos a kettős állampolgárság intézménye. Megszerzésével olyan alapokat kaphatunk az anyaországtól, amelyek segítségével immár nem csupán szólamok szintjén, hanem a gyakorlatban is közelebb kerülhetünk közös álmunkhoz, az egységes magyar nemzet újjászületéséhez.
Nekünk, magyar fiataloknak a kettős állampolgárság: lehetőség. Lehetőség arra, hogy magyar állampolgárként a világ bármely pontján az ottani magyar külképviseletek segítségével könnyebben érvényesülhessünk. Lehetőség, hiszen a mobilitás új távlatai nyílhatnak meg előttünk.
Nekünk, magyar fiataloknak a kettős állampolgárság: biztonság. Szülőföldünkön maradva, de magyar állampolgárként többet tudunk tenni a magyarság megmaradásáért, hiszen a továbbiakban bizton számíthatunk majd az anyaország pártfogására, ha kell, védelmére.
Nekünk, magyar fiataloknak a kettős állampolgárság: bizonyosság. Bizonyosság arról, hogy politikai döntésekkel nem lehet közös kulturális gyökereinket szétszakítani, és hogy kerüljön bármilyen tragikus történelmi szituációba is a világ magyarsága, végül összenő, ami összetartozik.
Mi, fiatalok tudjuk: a kettős állampolgárság nem cél, csupán eszköz. Tudjuk, hogy az intézmény lehetőségeinek kihasználása alapot teremthet céljaink eléréséhez. Tudjuk, hogy felelősséggel kell élni ezzel a történelmi lehetőséggel, hiszen ennek segítségével mi fiatalok lehetünk Magyarország feltámadásának letéteményesei.
A magyar közösség fennmaradása és gyarapodása elsősorban rajtunk, fiatalokon múlik. És most megfoghatjuk végre egymás kezét, és már csupán arra kell ügyelnünk, hogy sem mi, sem pedig születendő gyermekeink ne engedjék el soha többé!
A Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottsága
Felvidék Ma, mti, MIK
