Úgy tűnik, nem igazán sikertörténet Robert Fico magánerős sztrádaépítési elképzelése. Idén már csak a kivitelezési hitelszerződések aláírásának folyamatos halogatását látjuk. Mert a szerződéskötésre ma sem kerül sor. Európa beintett. A legközelebbi lehetséges dátum június 11-e. Most a tudományos akadémia tudósai jelentettek be óvást az EU-nál, a kiemelten védett természetvédelmi körzetek megkímélése érdekében. A biotopok védelme pedig a közös Európának is megér legalább két hetet. Most ugyan nem beszél mélynemzeti kormányunk a haza érdekeinek elárulásáról, a szlovák nemzetállami érdekek elleni brüsszeli árulkodásról meg feljelentgetésről, de hogy dühöng, azt a vezető kormánypárt legújabb óriásplakátjai mutatják. Ezeket az a felirat díszíti, hogy ha újra SZDKU-KDM-MKP kormány lesz, leáll a sztrádaépítés, mint egykor, s ezért a Smerre kell szavazni – no de akkor is, ha a Smer elpusztít minden értéket, ami az útjába kerül?! S itt nem pusztán természeti értékről van szó! A betonlobbi érdekében a jogállamot is pusztítja a kormányzat. Oly mértékben, hogy az alkotmánybíróságot is saját érdekszférjába vonta, így az már két éve nem foglal állást abban a kérdésben: kiállja-e a törvényességi és alkotmányossági próbát az a koalíciós kisajátítási törvénymódosítás, amely megengedi, hogy az útépítők kényük-kedvük szerint elfoglalják és feltúrják bárki magánterületét anélkül, hogy azt törvényesen kivásárolták vagy – közérdekre hivatkozva – kisajátították volna. Demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás a törvényességet védi, az alkotmánybíróság végső instancia a regnáló hatalom törvénytelen vagy törvénysértő túlkapásai ellen. Nálunk a hatalom szolgája és hadapródja. Még szerencse, hogy Szlovákia az Európai Unió tagállama, és vannak olyan közpolitikai területek, amelyek sérelmével egyenesen Brüsszelhez lehet fordulni. El tudják képzelni, mi lenne a D 1-es sztráda Turany-Hubová szakaszán lévő ősmocsár sorsa, ha előbb taláros alkotmánybíráinknak kellett volna állást foglalnia az akadémikusok és tudósok beadványáról?! Ha a napnál világosabb alapvető emberi jogsértés (a magántulajdonhoz való jog sérthetetlensége!) kimondása évekig halogatható, sőt politikai okokból a határozat meghozatala a parlamenti választások utánra halasztható (ezt maga Ivetta Macejková, az alkotmánybíróság elnöke közölte a nyilvánosággal), meddig tartana eldönteni, hogy egy ősmocsár vagy- televény megsemmisítése milyen jogokat sért…
Szerencse hát, hogy léteznek közös uniós politikai szférák, ahol nem a nemzeti hatalmak gazdasági holdudvarainak érdekei az elsődlegesek. Ahol arra hivatkozva, hogy az útvonal áttervezése lelassítaná a sztrádaépítést, sőt tetemesen megdrágítaná azt, és még a zseniális PPP-projektet is kiüthetné, pedig azon múlik az uniós léptékben átlagon felülire tervezett éves gazdasági növekedési ütem sikere, talán nem lesz elsődleges szempontja a döntéshozatalnak. Talán…
Az viszont, hogy a választási győzelemre törő kormányfő hirtelen váltott politikai kampányában, és elért sikerei helyett politikai ellenfelei lejáratását tűzte ki már a falragaszaira is, arra utal, hogy ettől a talántól kissé maga is megrémült, s legfőbb tanácsadója a pánik lett, a győzelmes bukástól való páni félelem.
Felvidék Ma, gyr
