Új lendületet kaptak térségünkben a határon átívelő térségi együttműködések, partnerségek, amelyek közvetlenül az Európai Uniónál pályázhatnak támogatásért. A partnerség része a regionális fejlesztésnek és felzárkóztatásnak, kimondottan jól jön az olyan térségeknek, amilyen nálunk a magyar-szlovák államhatár vidéke, s amely általában a kormányzati szintről támogatott fejlesztési elképzelésekből kimarad. Hogy miért, annak hosszú lenne a története. Fontos tehát, hogy most új próbálkozások indulnak.

Ezek egyike az Abaúji turisztika – határok nélkül tervezet. Gazdája Magyarországon a 2007. december 20-án, a schengeni határnyitás éjszakáján megalakult ABAÚJ-ABAÚJBAN Fejlesztési Partnerség, amelyet 7 szlovákiai, 9 magyarországi önkormányzat és a térségben működő, közhasznú VITEA Alapítvány hozott létre.
Ahogy Szabóné Kémeri Klára, a miskolci székhelyű VITEA Alapítvány manager igazgatója mondja, az együttműködés azért jött létre, hogy tagjai egymást segítve, együtt és a Partnerségen belül külön-külön is, különböző pályázási forrásokra pályázzanak, a térség gazdasági és turisztikai fellendítése érdekében, a történelmi gyökerekre építve és a jelenlegi körülményeket kihasználva.
Első nagy, közös térségi uniós rendezvényük 2008 augusztusában valósulhatott meg Boldogkőváralján, ahol három napon keresztül ismerkedhettek a települések polgárai egymással.
E rendezvény kapcsán merültek fel azok a különböző társadalmi igények és elvárások, amelyeket a projekt több célból is kezel. Jelenleg is folyik egy Európai Uniós projekt, amelynek keretében 5 ország 5 településén 15 különböző rendezvény kerül megvalósításra két év alatt.
A határ térségben található kulturális és történelmi emlékek megőrzését szem előtt tartva, helytörténeti kiállítások – szabadtéri múzeumok, közösségi terek és elektronikus információs pontok létrehozásával – turisztikai-idegenforgalmi fellendülést próbálnak előidézni. Az itt élő lakosságot támogatják az ágazati kézműves ipar termékeinek és a mezőgazdaságból származó minőségi termékek értékesítésében, s ez elősegíti a térségi foglalkoztatást is.
A határon átnyúló turizmussal is hasonló célt követnek. Szlovákia területén a partnerségi kapcsolatokat ápolja Debrőd község is, amelynek természeti adottságai kiválóan alkalmasak az idegenforgalom fejlesztéséhez. És mint Papp Adrianna polgármester fogalmaz: a kulturális örökségükre is büszkék lehetnek az itt élők. Ha lesznek forrásaik a fejlesztésre és a hírverésre, a debrődi Szent László búcsú legalább olyan ismertté válhat Európa-szerte, mint a csíksomlyói. A hagyományt már újraélesztették a Bódva Völgye Fejlesztési Partnerség és a Rovás Polgári Társulás közreműködésével. Az utóbbi sikerrel pályázott, így hozzáfoghat egy virtuális galéria elkészítéséhez, amely a debrődi csodák hírét elviheti a nagyvilágba. Ha a határon átnyúló partnerségi pályázatok is sikerrel járnak, munkahely-teremtő idegenforgalmi fejlesztések is megindulhatnak, fellendülhet a falusi turizmus is, amely az önfoglalkoztatásnak nyithat teret.
Nem pusztán örökségmentésről van hát szó ezekben a tervekben, fogalmaz Papp Adrianna, hanem az itt élő emberek életminőségének, szociális helyzetének javítása a végső cél.

Felvidék Ma

Hogy miért érdemes erre a környékre látogatni? Magáért beszél a Képgalériánkban lévő néhány felvétel.

A 2009. évi debrődi Szent László búcsún készült Szaszák György dokumentumfilmje, mely megtekinthető portálunkon is ITT.