Az Európai Bizottság kidolgozta új, Európa 2020 stratégiáját, melynek fő célja a válságból való kilábalás, valamint az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre. A cél elérése érdekében három kulcsfontosságú területen jelölt ki uniós, valamint nemzeti szinten elvégezendő feladatokat, melyek a gazdasági növekedést hivatottak elősegíteni. Az intelligens növekedés középpontjában a tudás, az innováció, az oktatás és a digitális társadalom áll. A fenntartható növekedés központjában a hatékonyabb erőforrás-felhasználás, az inkluzív növekedés területén pedig a szegénység elleni küzdelem a fő cél. Az Európa 2020 stratégia felvázolja, hogy milyen lehet a következő tíz év szociális piacgazdasága. Az Európai Parlamentben szakbizottsági és plenáris szinten folyamatos egyeztetések, viták folynak a teendők sorrendjéről, összehangolásáról, a megvalósítás módozatairól. A vitában véleményt mondott a tervezetről Mészáros Alajos képviselő (EPP-MKP) is.

„Az Európa 2020 stratégia nagyon fontos stratégia, különösen most, a fokozódó pénzügyi és gazdasági válság idején. Ez a válság olyan alapvető kérdéseket és negatív folyamatokat hozott felszínre, amelyekre választ kell adnunk, mégpedig stratégiai válaszokat, mert ha nem ezt tesszük, veszélybe kerülhet gazdaságpolitikánk sikeressége, de politikai válság alakulhat ki akár az Unióban is.
Ennek elkerülése érdekében szükség van azonnali operatív lépésekre, de stratégiai sarkkövek lefektetésére is. A legsürgetőbb a valutaválság elhárítása. Nem hagyhatjuk, hogy az euró presztízse sérüljön, mindent meg kell tennünk a monetáris unió fenntartásáért. Én egy olyan országot képviselek, amely utolsóként vált az euróövezet tagjává, és amelynek polgárai sikertörténetként élték meg az euró bevezetését. Egy percig sem volt hát kétséges, hogy Szlovákia is hozzájárul az euró megvédéséhez, minden eszközzel, hiszen a saját pénzünk stabilitását is védjük, nem csupán bajba került partnereinkét. Nekünk, politikusoknak tudatosítanunk kell azt is, hogy lépéseink járulékos hatásokat is kiváltanak. Felelősségünket növeli, hogy a monetáris válságnak nem áll meg a pénztárcáknál, a költségvetéseknél, hanem ennél komoly politikai következményei is lehetnek. Növelhetik és mélyíthetik az euroszkepticizmust, elbizonytalaníthatják az eurózónába készülő országokat. Olyan lépéseket kell hát tennünk, amelyek segítik és bátorítják azon országokat, melyek még nem vezették be a közös fizetőeszközt. Nem feladni kell a teljes monetáris uniót mint célt, hanem stratégiai jelentőségű döntésekkel valóra kell váltani.
Amikor az EU 2020-as stratégiáját alakítjuk, akkor is a közös gazdaság hatványozott erejét kell megcéloznunk. Alapelvként kell megfogalmaznunk a fenntartható gazdasági fejlődés követelményét, ezen belül pedig az ezt biztosító energiapolitikának kell megkülönböztetett szerepet szánnunk. Közép-Európa energiaellátásának több forrásúvá tétele ugyan már folyamatban van, de biztosítani kell az alternatív energia fokozottabb felhasználását is, hogy a klímaváltozást csökkenteni tudjuk. Stratégiai gondolkodást az jelent, ha tudatosítjuk közben, hogy a jelenlegi alternatív energiapótlók kapacitása véges. Hosszú távú biztonságunk szempontjából az atomenergia az, amely elegendő mennyiségű energiát kínál, a legkisebb szén-dioxid-kibocsátás mellett. Stratégiai kérdéssé kell hát tenni közös politikánkban az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének és a biztonságos fűtőanyag-tárolásnak a megteremtését is. Elengedhetetlen közös feladatunk az energiát biztosító modern technológiák további kutatásának ösztönzése is, így például a fúziós reaktorok innovációjának megvalósítása.
Számtalan további fejlesztést is felvethetnék, ahogyan képviselőtársaim is, hiszen sok mindent be akarunk építeni a stratégiánkba. Ezeket azonban csak akkor leszünk képesek megvalósítani, ha egyenrangúan komoly feladatnak fogjuk tekinteni a különböző területek jobb koordinációját és integrációját. Csak így érhetjük el, hogy a monetáris unió mellett az elengedhetetlenül fontos gazdasági unió is kiépüljön.”

Felvidék Ma