A Hungarofest – Égtájak Iroda a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának és Vajdaság Autonóm Tartomány kormányának támogatásával, a Magyar Köztársaság Belgrádi Nagykövetségének koordinálásával május 14. és 19. között MađArt’10 néven kulturális fesztivált szervez Újvidéken.
A program társszervezői a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, valamint az újvidéki Egyetemi Művelődési Központ.
Az elmúlt években kedvezően alakuló politikai kapcsolatok arra ösztönözték a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalát, hogy a kulturális értékek kölcsönös megismerésén keresztül segítse elő a dél-kelet-európai régióban élő népek közeledését, ösztönözve a kulturális, baráti és üzleti kapcsolatok szorosabbra fűzését. E kezdeményezés első lépéseként 2008 augusztusában a budapesti közönség ismerkedett Vajdaság tartomány multikulturális tarkaságával. E program viszonzása volt 2009 júniusában a MađArt’09 fesztivál, melynek során Belgrádban, Nišben és Kruševacban két komolyzenei, nyolc dzsessz-, könnyű- és világzenei koncert, két színházi, három táncszínházi, két fotó- és egy képzőművészeti kiállítás, valamint egy filmbemutató volt látható, hallható. A nem magyarok lakta területeken rendezett MađArt’09 – Magyar kulturális napok Szerbiában elérte célját: sokszínű, érdekes keresztmetszetet adott a szerb lakosságnak a magyar kultúráról, ezáltal segítve elő a két nép közeledését.
A MađArt programsorozat 2010-ben a 77. Újvidéki Vásárral párhuzamosan – melyen Magyarország partnerországként mutatkozik be – Újvidéken folytatódik.
A 2010. május 15. és 22. megrendezendő Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár történetében az első partnerország státuszt Magyarország nyerte el, így a magyar szervezők a korábbinál jelentősebb, több tárcát átfogó, reprezentatív megjelenésre készülnek közel 1000 m2 területen.
Az Újvidéki Vásár magyar partnerségének apropóján a MadArt 2009-ben indult programsorozata ebben az évben Újvidéken zajlik.
A rendezvény beharangozója a Budapesti Egyetemi templom Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekarának koncertje volt május 8-án este a főtéri Mária neve templomban.
A hivatalos program május 14-én a Zsinagógában a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar hangversenyével kezdődik. Az Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveiből összeállított koncert karmestere Selmeczi György, közreműködik Vizin Viktória és Kovács István operaénekes.
A koncert előtt Bojan Pajtić, Vajdaság Autonóm Tartomány miniszterelnöke és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára mond köszöntőt.
A MađArt’10 fesztiválon látható, hallható lesz még többek között Kaiser Ottó YU-HU-RAP című fotókiállítása, egy modern Zsolnay-ékszerkiállítás – mely május 15-én a Múzeumok Éjszakáján nyílik a Modern Művészetek Múzeumában –, a Honvéd Táncszínház Fekete-piros…tánc, a Vígszínház Romlás és a Magyarországi Szerb Színház Nem félünk a farkastól című előadása, a GoBe társulat két táncszínházi előadása, Sebestyén Márta, Érdi Tamás, a Kaláka együttes, a Budapest Klezmer Band, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar, a Tátrai Trend, a Fonó zenekar, Rúzsa Magdi, a RAJ Magyar Nemzeti Cigány Együttes, a Molnár Dixieland Band, valamint a Garden Quartet koncertje.
A város főterén a koncertek mellett fiatal magyar iparművészek mutatják be munkáikat. A mezőgazdasági vásár kiemelt helyszínt biztosít Kaiser Ottó Magyarország ezer csodája című fotókiállításának, továbbá szabadkai, újvidéki, kishegyesi, topolyai, péterrévei és horgosi táncegyüttesek is fellépnek itt.
Program:
Május 14. péntek 19 óra
Zsinagóga (Jevrejska 11)
A Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar koncertje
Közreműködik: Vizin Viktória és Kovács István operaénekes
Karmester: Selmeczi György
Műsor:
Erkel Ferenc: Ünnepi nyitány
Liszt Ferenc: Les Preludes
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Május 15. szombat 19 óra
Szerb Nemzeti Színház, Kamaraterem (Pozorišni trg 1)
Edward Albee: Nem félünk a farkastól (dráma 2 részben)
A Magyarországi Szerb Színház szerb nyelvű előadása
Május 15. szombat 18-tól 2 óráig
Vajdasági Modern Művészetek Múzeuma (Dunavska 37)
Újvidék 2010 Múzeumok Éjszakája
Hagyomány és újdonság a magyar designban: a Zsolnay porcelán és a FISE fiatal tervezőinek munkái
Kurátor: Svetlana Mladenov
A kiállítás megtekinthető május 30-ig.
Május 16. vasárnap 19 óra
Újvidéki Színház (Jovana Subotića 3–5)
Kaláka 40 – jubileumi koncert
Május 17. hétfő 19 óra
Zsinagóga (Jevrejska 11)
„Erdőkön, mezőkön járó…” – Régi magyar dallamok népi emlékezetből
Sebestyén Márta koncertje
Május 18. kedd 18.30 óra
A Városháza díszterme (Trg Slobode – Szabadság tér)
Érdi Tamás zongorakoncertje
Május 18. kedd 20 óra
Szerb Nemzeti Színház, Kisterem (Pozorišni trg 1)
Fekete-piros…tánc (Színek és párhuzamok a magyar néptáncban)
A Honvéd Táncszínház előadása
Május 19. szerda 19 óra
Újvidéki Színház (Jovana Subotića 3–5)
Bartis Attila: Romlás (dráma egy részben)
A Vígszínház vendégjátéka
Május 19. szerda 21 óra
Zsinagóga (Jevrejska 11)
A Budapest Klezmer Band koncertje
A főtéri színpad programja:
(Trg Slobode – Szabadság tér)
Május 15. szombat
15.30 óra Juhász zenekar
17 óra Tátrai Trend-koncert
18.30 óra Rendhagyó prímástalálkozó
20 óra GoBe Társulat: Tachyon – Kibábozódás (kortárs táncszínházi előadás)
21óra Rúzsa Magdi koncertje
Május 16. vasárnap
14 óra Garden Quartet
15 óra Fonó zenekar
16.30 óra Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar
17.30 óra GoBe Társulat: Tükör mögött (kortárs táncszínházi előadás)
18 óra RAJ Magyar Nemzeti Cigány Együttes
20 óra Molnár Dixieland Band
Május 15. és 18. között a mezőgazdasági vásár magyar pavilonjában néptáncegyüttesek, népi zenekarok mutatkoznak be.
Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekar
A budapesti Egyetemi templom Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekara 1975-ben alakult Dauner János szalézi szerzetes pap vezetésével, az akkori vicerektor, dr. Khirer Vilmos atya kezdeményezésére. A közösség a Szalézi rend alapítójáról, Bosco Szent Jánosról kapta a nevét. A kezdetben tíz főből álló együttes ma több mint száz tagot számlál; a zenekar létszáma harminc. Az énekkarban általános iskolásoktól egyetemet végzett fiatal felnőttekig minden korosztály megtalálható. Az ének- és zenekar küldetése elsősorban az Egyetemi templom egyházzenei szolgálata, de felkéréseknek eleget téve vendégszerepléseket is vállal.
Concerto Budapest
Az idén százhárom éves együttes Postás Zenekarként alakult 1907-ben, majd a mindenkori fenntartó névváltozásait követve az utóbbi évtizedben Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarként vált ismertté. Új nevét tavaly december óta viseli.
Az együttest a húszas évektől rádióközvetítések tették népszerűvé. A művészi fejlődés a II. világháború után bontakozott ki. A mind professzionálisabb zenekart a nyolcvanas években Lukács Ervin, majd Medveczky Ádám karmesterek vezették. 1997-ben Ligeti András került a zeneigazgatói székbe, akinek új művészi koncepciója révén a társulat Magyarország vezető nagyzenekarai közé emelkedett. Az egyébként is változatos repertoárt kortárs zeneművek, oratóriumok, ifjúsági hangversenyek tették színesebbé. A zenekar neves vendégei között lépett fel Barbara Hendricks, José Cura, Vadim Repin, Olga Kern és Kobajasi Kenicsiro.
A jelenlegi direktor, Keller András Liszt-díjas hegedűművész 2007-ben vette át a zenekar vezetését.
Magyarországi Szerb Színház
A Magyarországi Szerb Színház tizenhét éve működik. Céljuk magas színvonalú, professzionális előadásokat játszani szerb nyelven, és bemutatni őket mindenhol, ahol igénylik a színházat és az anyanyelven megszólaló színészt. A társulat jelentős részt vállal a magyarországi szerb nemzetiség nyelv- és identitásőrző programjában.
A Zsolnay porcelán s a FISE fiatal tervezőinek munkái
A FISE-kiállításon a magyar design hagyományos értékeinek továbbélését mutatja be a Zsolnay-porcelán és a fiatal magyar tervezők munkáin keresztül. A kézművesség értékeinek képviselete és a technikai újdonságok iránti érzékenység mindig a magyar iparművészet legfontosabb jellemzői voltak. A kiállított tárgyak műfajukból adódóan vonzzák a tekintetet és érdekesek – legalább ilyen fontos azonban az a tervezői tartalom, amely műalkotássá avatja a tárgykat.
Kaláka 40 – jubileumi koncert
„Vajon »felgyorsult« világunkban, ahol 1969 óta oly sok minden változott körülöttünk, mit jelenthet számunkra ez a szám? Nem valószínű, hogy a beteljesedést, lezárást, hisz évente 150-200 koncertet tartunk. De mégis a 40 más, mint a 25 vagy a 30 volt. Hiszen már a harmadik generációnak muzsikálunk, legújabb közönségünk már unokáink nemzedéke. Természetesen a Kaláka nem fog sem szellemiségében, sem műfajában megváltozni. Továbbra is érvényes ránk, amit eddig magunkról elmondhattunk: dalainkat versekre írjuk, muzsikánk sokszínű és a versekből következően is sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy férfi énekhangja mellett a klasszikus és a különböző vidékekről származó népi hangszerek együttes játéka adja.”
„Erdőkön, mezőkön járó…” – Régi magyar dallamok népi emlékezetből
A nagyközönség számára eddig ismeretlen koncertanyaggal mutatkozik be Sebestyén Márta. A műsorban a legautentikusabb székelyföldi, szatmári és dunántúli dallamokból, továbbá a Kájoni- és a Vietórisz-kódex dalaiból hallható válogatás. Közreműködik: Sebestyén Márta – ének, furulya, Balogh Kálmán – cimbalom, Andrejszki Judit – csembaló
Érdi Tamás
Hibás inkubátorkezelés következtében vesztette el látását. Zenei érdeklődésére hamar felfigyeltek, tanárai, Becht Erika és Kollár Zsuzsa egy speciális módszerrel „láthatóvá” tették számára a kottákat. Első sikerét 15 éves korában aratta, a Tavaszi Fesztiválon Mozart: A-dúr zongoraversenyét játszotta Vásáry Tamás vezényletével. A Bécsi Zeneakadémián Joó Imola tanítványa lett. 2002-ben a torontói The Royal Conservatory ösztöndíjasaként művészdiplomát szerzett Leon Fleisher tanítványaként. 2002 óta részt vesz Rév Lívia mesterkurzusain Párizsban. Torontói tanulóévei alatt játszott a Torontói szimfonikusokkal, az Izlandi szimfonikusokkal, fellépett a Carnegie Hallban és a Lincoln Centerben. Fiatal kora ellenére 23 országban koncertezett már.
Piros-fekete…tánc – A Honvéd táncszínház előadása
„Nem véletlenül kölcsönöztük Kányádi Sándor versének címét műsorunkhoz. A vers nemcsak a legendás táncházmozgalomnak volt a »kultuszverse«, hanem utal arra is, hogy e mozgalommal párhuzamosan alkotott és dolgozott számos nagyszerű művész, akiknek koreográfiái legendássá váltak, de ma már sehol sem láthatók. A műsor első felében felidézzük az elmúlt harminc év legjelentősebb tematikus néptánc-koreográfiáit, melléjük állítva azt az eredeti tánchagyományt, amely a mű megalkotásához szolgált kiindulásként.
Az est második felében folytatódnak a »párhuzamok«, de már a legújabb műveken keresztül. E műsorral kívánunk tisztelegni a táncházmozgalom s a mozgalmat elindító, illetve azzal egy időben alkotó magyar koreográfusi iskola még élő nemzedékének tagjai előtt, akik nagyszerű munkájukkal hozzájárultak a magyar néptáncművészet világsikeréhez.”
Bartis Attila: Romlás – A Vígszínház előadása
A Vígszínház 1896-os megnyitása óta mindig is kiemelten fontos ügyként kezelte a magyar drámák színrevitelét. Az azóta elmúlt 113 évben a társulat több mint száz magyar drámaíró művét mutatta be. A múlt század első évtizedeiben a teátrum egyidejűleg tudhatta házi szerzői között Molnár Ferencet, Szomory Dezsőt, Bródy Sándort, Szép Ernőt, Heltai Jenőt és Lengyel Menyhértet. A háború utáni időszak legjelesebb reprezentánsai Csurka István, Déry Tibor, Füst Milán, Gyurkovics Tibor, Sarkadi Imre, Sütő András, Szakonyi Károly, Székely János, Örkény István, Weöres Sándor, az elmúlt évtizedekben pedig – mások mellett – Esterházy Péter, Hamvai Kornél, Kárpáti Péter, Kornis Mihály, Bartis Attila vagy Spiró György drámái kerültek színpadra a Vígszínházban és a Pesti Színházban.
Meglátni és megkívánni egy fiatal lányt, elvarázsolni, ihlető múzsának kiválasztani, azonnal fotózni, sőt aktfotózni kezdeni – nem akármilyen teljesítmény egy férfi részéről, még akkor is, ha az illető pályája csúcsán lévő, kiváló és sikeres fotóművész. Ez a hatalmas, kétségbeesett és szuggesztív energia azonban azért sugárzik a darab főhőséből, mert nemrég tudta meg: gyógyíthatatlan beteg. Kettejük érzelmekkel és konfliktusokkal terhes kapcsolatát nemcsak a halál közelsége teszi tragikussá, hanem a harmadik szereplő, a feleség jelenléte is.
Budapest Klezmer Band
Az együttes idén ünnepli fennállásának 20 éves jubileumát. A zenekar két évtizednyi örömzenei munkásság után büszkén állíthatja, hogy muzsikája varázslatos erejét felhasználva olyan közönségkovácsoló hatást teremtett – mondhatni hidat hozott létre a zsidó és nem zsidó származású emberek között –, amely példaértékű. A Budapest Klezmer Band népszerűségének titka abban rejlik, hogy visszanyúl a zenei gyökerekhez, mégis újító és alkotó módon teremti meg saját stílusát – a műfaj hagyományait tiszteletben tartva. Jávori Ferenc átiratai, hangszerelése, a klezmer klasszikus zenével való ötvözése és nem utolsósorban klezmer-musicalje újszerű kompozíciókba helyezik a klezmerdalokat – néha még magyar népzenei motívumokra is emlékeztetve a hallgatót.
Tátrai Trend
Néhány zenész találkozik, kedvük támad együtt muzsikálni, az ötletek csak úgy sorjáznak – ebből szokott valami igazán érdekes és izgalmas kisülni. Az ország egyik legismertebb és legkedveltebb gitárosa, Tátrai Tibor többször volt részese hasonló „kalandnak”, amikor eleinte szinte még azt sem lehetett tudni, milyen zenét fog játszani új együttese, a végén mégis sportcsarnokok színpadán találta magát. A fellépéseken közreműködött Glaser Péter (bőgő), Pintér Tibor (gitár) és Czibere József (ütőhangszerek) is. Tibusznak megtetszett a velük való közös muzsikálás, s 2008 őszétől már ez a négyes alkotja a Tátrai Trend együttest.
Rendhagyó prímástalálkozó
Lakatos Róbert kezdeményezésére született meg ez a produkció. Olyan zenészeket kért fel, akiknek nemcsak a zenekarvezetés egyértelmű, de közös kiinduló pontjuk a népzene, melyet ki-ki a saját stílusában dolgoz fel. A találkozó programjában csaknem valamennyi tájegység képviselteti magát, miközben Bognár Szilvia (ének), Korpás Éva (ének), Dresch Mihály (saxofon, furulya), Both Miklós (gitár), Vizeli Balázs (hegedű), Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Kuti Sándor (cimbalom), Doór Róbert (nagybőgő) és Hanusz Zoltán (brácsa) játékában megidéződnek a régi falusi mesterek.
Garden Quartet
Az együttes 2006-ban alakult Szabadkán. Tagjai: Zsiga Pál első hegedű, Slobodan Stefanovity második hegedű, Molnár Viktor gordonka, a Szabadkai Zeneiskola tanárai és Tóth Imre mélyhegedű, a Szabadkai Rádió zenei szerkesztője, újságírója. A zenekar Észak-Vajdaság egyetlen állandó jelleggel működő komolyzenei együttese. A kvartett tagjai 2007-ben aktívan részt vettek a Lányi Ernő által alapított Szabadkai Filharmónia szimfonikus zenekar újjászervezésében, amely az ezt követő évben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.
A Fonó zenekar
A zenekar Budapesten alakult, 1997-ben. Tagjai olyan muzsikusok, akik a népzene előadását, oktatását és kutatását hivatásszerűen művelik. Zenéjük fő profilját a Kárpát-Medence népeinek hangszeres és vokális népzenéje, ennek hagyományhű feldolgozása alkotja. Az együttes muzsikusai gyűjtéssel, azaz zenefolklorisztikai terepkutatással is foglalkoznak, s az eközben szerzett tapasztalatokat hasznosítják zenei arculatuk kialakításában is.
Pécsi Vasutas Koncertfúvós zenekar
Az 1945-ben alakult zenekar Pécs kulturális életének meghatározó szereplője. Tagjai ma már nem csupán vasutasok, hanem a városban, illetve környékén élő gimnazista diákok, egyetemisták, tanárok: amatőr zenészek (80 fő), akik szabadidejüket fordítják a próbákra, fellépésekre. A közös zenélés öröme, s az elért sikerek motiválják a zenészeket. Vezetőjük Neumayer Károly trombitaművész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet igazgatója, főiskolai docens, Liszt Ferenc díjas fúvószenekari karmester
RAJ Magyar Nemzeti Cigány Együttes
Az együttes 2007. január 3-án alakult. A leghíresebb cigánymuzsikus dinasztiák leszármazottai és méltó képviselői játszanak a zenekarban. A cigány muzsikusok konzervatóriumot, zeneakadémiát és színvonalas nemzetközi kurzusokat végeztek. A zenekar többségében fiatalokból (a stafétabotot továbbvivőkből) áll, de mellettük a biztonságot, tapasztalatot és a magas művészi színvonalat nyújtó középkorú művészek is játszanak. Műsoruk széles skálán mozog a folklórtól a népdalokon át, a magyar nótákig, operettekig és klasszikus darabokig. Unikális a zenekar repertoárjában az igazi vérpezsdítő autentikus ihletésű cigány-show.
Molnár Dixieland Band
Magyarország legrégebben fennálló és legismertebb nem fővárosi jazz-együttese, a szegedi Molnár Dixieland Band 1964-ben alakult meg egyetemistákból, amatőr zenészekből. Az akkoriban legnagyobbnak számító hazai könnyűzenei rendezvényen, a Salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek. Ennek kapcsán a Magyar Rádió felvételeket készített a zenekarral, s azóta több, mint 50 számuk hallható a Rádió különböző műsoraiban. A Magyar Televízió is több műsort készített velük, a legnagyobb önálló műsoruk a DIXIE-MIX, mely 11 számból álló 40 perces moziklip.
